Országgyűlési Napló - 2011. évi nyári rendkívüli ülésszak
2011. június 21 (101. szám) - A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek csődeljárásának és felszámolásának különleges szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - SCHEIRING GÁBOR (LMP):
220 ahogy van. Azaz a joga lkotónak mérlegelnie kellett azt, hogy a meglévő más közösségi érdekek miatt a vállalkozás megtartása érdekében ilyen szabályt hozzon. Még az is nagyon fontos, hogy ezek a szervezetek, amik itt le vannak írva, nagyjából a tevékenységük szerint egyben megje lenítik azt a cégméretet és azt a foglalkoztatási kört is, ami adott esetben külön még szabályozható lehetett volna, ugyanis olyan közellátási, népegészségügyi és egyéb közszolgáltatási feladatok vannak megjelölve, ahol egyébként kis- és mikrovállalkozások nem működnek, ilyen értelemben az ügyszám elaprózódására nem kell számítani. Az, hogy kettős szabályozás van, ezáltal van egy generális és van egy kiemelt, az éppen álláspontunk szerint az ügyszám miatt volt fontos, hiszen abban az esetben, ha a generális szabályok komplett átírására és az ezzel kapcsolatos eljárások és határidők szigorítására került volna sor, az olyan mértékben leterhelte volna az eljáró hatóságokat, ami gyakorlatilag végrehajthatatlanná tenné ezt a törvényt. A jelenlegi helyzetben is eg yébként ezek az eljárások elhúzódnak, és gyakorlatilag bírósági szakaszban kezelhetetlenek. (11.20) Engedjék meg, hogy arra is fölhívjam a figyelmet, hogy a közérdek védelme azért is fontos, mert nagyon sok olyan eset van, ahol a gazdálkodó szervezetek ugy an nem bizonyítható módon, de olyan öncsődöt hoznak létre, amely egy egyszerűsített felszámolási eljárásba vagy egy rendes felszámolási eljárásba torkollva gyakorlatilag semmi másról nem szól, mint a szállítók, illetőleg a közpénzek elsíbolásáról. Nagyon s ok esetben találkoztam a magam szakmai gyakorlatában is ilyen esetekkel, és bizony a jelenlegi szabályozás és szervezeti felállás nem ad hatékony lehetőséget az államnak arra, hogy a közpénzek iránti, köztartozások iránti követelését érvényesítse. Volt nem egy olyan eset a gyakorlatunkban, amikor a fennálló köztartozás alatta volt a csődbe ment és felszámolás alá kerülő gazdálkodó szervezet még meglévő vagyonának, és érdekes módon, mivel a felszámolónak át kellett adni ezeket az ügyeket, a felszámolási eljá rásban az állam már mégsem tudta igényét érvényesíteni, mert a felszámolás során valahogy kézenközön ez a vagyon eltűnt, és a köztartozásra már nem maradt fedezet. Látni kell - és ezzel nem kívánok senkit minősíteni , hogy a magán felszámoló cégeknek és magán felszámoló személyeknek szoros anyagi érdekük fűződik ahhoz, hogy a felszámolási eljárás elhúzódjon, és a felszámolási eljárásból ők a saját létüket megalapozzák, saját működési költségeiket úgymond fedezzék. Így egyébként nemcsak a közérdek károsodi k, hanem a hitelezői érdek is károsodik, hiszen a felszámolást követően az esetek túlnyomó többségében semmilyen vagyon nem marad. Ezért a Jobbik részéről ezt a törvényjavaslatot támogatjuk. Természetszerűleg a gyakorlat ki fogja alakítani azt, hogy lesze szükség eljárási módosításokra avagy sem. Figyelemmel fogjuk kísérni ennek működését, és amennyiben valóban lennének olyan kifogások, ami miatt változtatni kell, akkor ezt a Jobbik kezdeményezni fogja a kormánynál és az Országgyűlésnél. Köszönöm szépen, h ogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Kettőperces felszólalásra következik Scheiring Gábor képviselő úr, az LMP képviselőcsoportjából. Öné a szó. SCHEIRING GÁBOR (LMP) : Köszönöm szépen. Köszönöm Bödecs Barnának a konstruk tív hozzászólását. Egyetlen kritikai észrevételem lenne. Arra hivatkozott, hogy a köztartozásokkal, a be nem fizetett adópénzekkel kapcsolatban is ez az új csődeljárás majd lehetőséget ad a kormányzatnak arra, hogy hozzájusson a jól megérdemelt jussához. N os, hát ezzel elméletben egyet is értenénk, csak ne arról a kormányról
