Országgyűlési Napló - 2011. évi nyári rendkívüli ülésszak
2011. június 21 (101. szám) - A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek csődeljárásának és felszámolásának különleges szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - BÖDECS BARNA (Jobbik):
219 vállalat felszámolásakor, ha az a vállalat csődbe jut, lehete magasabb rendű szempontja, mint egy magánfelszámolóbiztosnak? A magánfelszámolóbiztos ugyanis lehet, ho gy azt mondja majd egy haditechnikai üzem felszámolásakor, hogy nagyjából vasáron el lehet adni ezeket a különböző értéktárgyakat - mondjuk, egy tankot, löveget vagy bármi egyebet , az állam pedig nézheti azt, hogy milyen módon lehet egyébként az állami f elhasználáson belül ezeket a vagyontárgyakat hasznosítani. Megjelenhetnek itt magasabb rendű szempontok is, amelyeket a magánfelszámolóbiztos - mivel neki nem az a dolga, és nem abban érdekelt - természetes módon nem próbál meg érvényesíteni, az állam azo nban igen. Akkor, amikor sor kerül egy közművállalat felszámolására, ami csődbe jutott vagy csőbe vitték, ugyanez a helyzet. Azt kérem, hogy ezt tartsák szem előtt, és ennek megfelelően foglaljanak állást. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A kétperces felszólalásokat követően folytatjuk a normál időkeretben szót kérő képviselők felszólalásait. Megadom a szót Bödecs Barna képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportjából. Öné a szó. BÖDECS BARNA (Jobbik) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Megpróbálok egy kicsit erősebben a tárgyra térni, és összefoglalni azt, hogy miért is nem tudjuk elfogadni az MSZP, illetve az LMP ellenérveit. Az első, hogy élesen tegyünk különbséget a felsz ámolási eljárás és a csődeljárás között. Elhangzott a vitában, hogy ez a magángazdaságba, a magántulajdon használatába való ilyenolyan, irgumburgum, megengedhetetlen beavatkozás. A felszámolási eljárásnál ma sincs másként, hiszen egy felszámolási eljárás nál az adott, felszámolás alá kerülő cég tulajdonosainak egy csepp beleszólása nincs továbbá a saját cégük működésébe, ugyanis olyan, tőlük független magánfelszámolószervezetet vagy felszámolószemélyt jelöl ki a bíróság, akinek korábban ehhez a szervezeth ez köze nem volt. Na már most, ha a magángazdaság és az állami tulajdonú gazdaság egyenlő ebben a piacgazdaságban, akkor egy ilyen beavatkozásra az államnak megfelelő feltételek esetén éppen olyan joga van, mint egy magánszervezetnek. Az, hogy ez a felsoro lás, hogy milyen szervezetekre vonatkozik ez a törvény, valami gumiparagrafus lenne, és bármire alkalmazható lenne, ezt visszautasítom. Elég konkrétan le vannak írva azok a gazdasági területek, azok a pénzügyi hitelezési, támogatási, közpénzügyi helyzetek, amikor egy magánszervezet esetében ez az eltérő szabályozás érvényesülhet. Ilyen értelemben ez egyáltalán nem gumiparagrafus. Azt pedig, hogy ezek kijelölése önkényes lenne, azt is vitatnám, hiszen pontosan az a botrányos helyzet szülte ezt a jogszabályt, ami Magyarországon az elmúlt évtizedekben ezen a területen létezett, hogy bizonyos közfeladatot is ellátó magántulajdonú vállalkozások úgy tudtak csődbe menni, úgy tudtak felszámolási eljárás alá kerülni, hogy az ebből származó közfeladat ellátása megolda tlan maradt. Azok a dolgozók, akik itt nagy számban utcára kerültek, azok foglalkoztatása megoldatlan maradt. Mindebből származó kár a közt terhelte. Engedjék meg, hogy azt is hozzátegyem, hogy ennek a szabályozásnak a kiterjesztése a csődeljárásra és ilye n értelemben a vagyonfelügyelő személyére éppen azért szükséges - nem csak a vagyon eltüntetése volt ugyanis jelen , hogy ezek a szervezetek megmaradjanak. Akkor, amikor Scheiring Gábor képviselőtársam arról beszél, hogy ez a kisvállalkozásokat sújtja azá ltal, hogy a csődeljárásnál a feles egyezséget is megengedi, akkor emlékeztetném arra, hogy nem pusztán beszállítói érdek van, hanem van ellátási érdek is, valamint foglalkoztatási érdek is ebben az országban, és ennek összhangjának megteremtése ebben az e setben a föladat. Ez a törvényjavaslat pont ezen más közérdeket is jelentő szervezetek esetében teszi lehetővé ezt a feles megállapodást, azaz egy, a beszállítók számára hátrányosabb megállapodást, míg az általános szabály úgy marad,
