Országgyűlési Napló - 2011. évi nyári rendkívüli ülésszak
2011. június 21 (101. szám) - A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek csődeljárásának és felszámolásának különleges szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP):
208 megválaszolnom, mert miután más tevékenységet nem folytathat… Egyébként én ajánlanám az előterjesztők nevében szóló képviselő úr számára, hogy olvassa már el az új 66. § (5) bekezdését. És ha ezt értelmezné nekem a vi ta végén a zárszavában, akkor nagyon örülnék. Mert ha ez azt jelenti, hogy ez a nonprofit cég pénzügyi tevékenységet, biztosítási, befektetési és tőkealapkezelési, tőzsdei, önkéntes kölcsönös biztosítói tevékenységet meg folytathat, akkor nagy baj van. Ha meg ezeket nem kontrollálhatja, akkor hogy van? Már önmaguk szűkítik azt a kört, amit nem akarnak megvizsgálni semmilyen körülmények között. Tehát ezt csak úgy lehet minősíteni, hogy állami segédlettel, kormányzati segédlettel a korrupció erősítése, a len yúlás megerősítése. Ez a törvényjavaslat, képviselőtársaim, illeszkedik a kormánynak abba a magatartási formájába, amely szerint kísérletet tesz arra, hogy a gazdasági élet minden területére beavatkozzon, egyre erőteljesebben avatkozzon be. Én azt szeretné m önöknek mondani, hogy ez már nem azt a célt valósítja meg, amit eredetileg maguk elé tűztek, mert ez így a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás ellen fog hatni. Az, hogy a piacot átrendezi, az, hogy egyes felszámolók így kikerülhetnek a rendszerből, a kik ezzel hivatásszerűen foglalkoznak, erre apparátusuk van. És amikor azt mondom, hogy a bíróságot is sérti, bántja, és az alkotmányos rendet is veszélyezteti, gondolják végig: megindul egy csődeljárásfelszámolás, és ez van írva a törvényjavaslatban, kép viselő úr, hogy egy megindult eljárásban a kormány rendelettel kijelöl egy felszámolót. És azok, akik korábban, mondjuk, hitelezői minőségükben, már bizonyos, a csődeljárási törvényben meghatározott szabályok szerint eljártak, bejelentették az igényüket, ö nök itt azt írták le, hogy ezeknek igazolniuk kell az új állami felszámoló felé, hogy korábban eleget tettek a törvényi kötelezettségeiknek. Tehát még többletbürokráciát is meghatároznak. Aztán még továbbmegyek. Kérem, hogy egy picit játsszanak el azzal a gondolattal, hogy mi történik akkor, amikor mondjuk, százszázalékos állami tulajdonban lévő vállalat kapcsán, ahol az adós ezek után az állam, de megjelenik az állam mint felszámoló - tehát milyen kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek azok a kis hitelezők, ak ikről szó van, és egyfajta kormányzati nyomás alatt lesznek kénytelenek egyezséget, alkut kötni úgy, ahogy ez az állami felszámoló számukra ezt majd meghatározza. (10.30) Tehát kifejezetten hátrányos pozíciót lehet sejteni abból, ami történik. Azt egyenese n felháborítónak tartom, és hiszem, hogy jogász kollégáim erről külön fognak beszélni, hogy a már folyamatban lévő ügyeknél a bíróságok, amelyek már döntöttek, most azok a bíróságok e hevenyészett törvényjavaslat alapján és egy közbeiktatott, közbeékelődöt t kormányrendelet hatására kénytelenek, sőt kötelező számukra megváltoztatni a korábbi döntésüket, és kijelölni az új szervezetet a csődeljárásra. Még egyszer hadd térjek vissza az átláthatóságra! Tehát a jelenlegi csődről és felszámolásról szóló törvénybe n a Cégközlönyben való közzétételek, határidők, honlapok mind léteznek. Ha valakinek gondja van, akkor ezt kellett volna esetleg tovább finomítani, de akkor meg kellett volna mondani, hogy ezzel mi baj van. De ezt nyilván nem tudták megtenni, ezért jött ez a különleges lehetőség, hogy majd kormányrendelettel ezt megváltoztatják. Szeretném elmondani, ha összeadják a határnapokat, akkor ez azt jelenti, hogy a gyorsítás folyamata sem igaz, mert alapvetően a korábbi és a most itt beemelt 65. és 66. § szerint ez nem változik. Már egyszer említettem, de én szeretnék választ kapni arra, hogy majd milyen díjazás illeti meg ezt az állami felszámolót, mert erre sehol nincs rendelkezés ebben a törvényjavaslatban. Tehát nyugodtan kimondhatjuk, hogy ez a megoldás, miközb en az előterjesztők arról beszéltek, hogy gyorsabb és hatékonyabb lesz, bizony sem gyorsabb, sem hatékonyabb, hanem a hitelezők kiszolgáltatottabb helyzetét jelenti. Tehát az, amiről a képviselő úr beszélt a bizottsági kisebbségi véleményben, akár a HajdúBét ügyéről, én tisztelettel kérném, hogy e törvényjavaslat alapján
