Országgyűlési Napló - 2011. évi nyári rendkívüli ülésszak
2011. június 29 (106. szám) - A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - GULYÁS DÉNES, a kulturális és sajtóbizottság előadója: - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - MENCZER ERZSÉBET (Fidesz):
1227 megsemmisíteni akaró olmützi oktrojált alkotmányra a Magyar Országgyűlés, amely a Debreceni Református Kollégiumban tartotta üléseit, válaszolni akart, ezért 1849. április 14én elfogadta a függetlenségi nyilatkozatot. Ez az amerikai nyilatkozathoz hasonlóan hitet tett a független Magyarország gondolata mellett. 1944. december 21én szintén Debrecenben ült össze az Ideiglenes Ma gyar Nemzetgyűlés. Mohács a magyar történelem legtragikusabb emlékhelye. 1526. augusztus 29én délután a többszörös túlerőben lévő török hadak legyőzték II. Lajos magyar király seregét. Pusztaszer területén Anonymus Gestájának értelmezése szerint Árpád fej edelem és vezértársai 34 napra megálltak, és együtt törvényeket hoztak. A Gesta ismertté válása után elterjedt az a nézet, hogy Pusztaszeren azok a törvények születtek, amelyek a magyar királyság alapjait képezték. A millenniumi ünnepségek sorában kiemelt szerepet kapott e terület, és az Árpádemlékmű felállítása után emlékhellyé vált. Az 1970es években folytatott ásatások során feltárt templom és kolostor romjai tovább erősítették Pusztaszer jelentőségét. A restaurált Fesztykörkép pusztaszeri elhelyezése , valamint az e területen létesített többi épület napjainkra valódi országos látogatottságú emlékhellyé emelték a parkot. S végül Székesfehérvár volt a középkori magyar királyság szakrális központja, 1526ig a király legitimációjának feltétele volt a széke sfehérvári koronázás. Itt őrizték a koronázási jelvényeket, itt volt a királyi kincstár, a levéltár, valamint a királyi temetkezőhely is. Szent István halálának 900. évfordulójára - 1938 - bemutathatóvá tették a királyi palota romjait, Szent István kőkopor sójának mauzóleumot építettek, és hagyománnyá tették az augusztus 20ai állami megemlékezéseket. Tisztelt Országgyűlés! Figyelembe véve, hogy a törvényjavaslat széles körű szakmai támogatottságot élvez, elfogadását a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottsá g is támogatja, tisztelettel kérem önöket, hogy az általános, majd a részletes vita során mindannyian bizonyítsuk, felelősséggel gondolkodunk a magyar történelem olyan helyszíneiről, amelyek nemzeti identitásunk nélkülözhetetlen színterei. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Köszönjük szépen, miniszter úr. Most a kulturális és sajtóbizottsági álláspont ismertetésére kerül sor 5 perces időkeretben. Megadom a szót Gulyás Dénes képviselő úrnak , a bizottság előadójának. GULYÁS DÉNES , a kulturális és sajtóbizottság előadója : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Nem fogom kihasználni az 5 percet, bizottsági előadóként ugyanis arról kellene beszélnem, hogy mi hangzott el a bizottságban. A bizottságban nem alakult ki vita, beszélgetés sem igazán; magunk voltunk, az ellenzék képviselői nem jelentek meg a bizottsági ülésen, magunkkal pedig nem akartunk vitatkozni. Így most röviden lezárom ezt a pontot, azzal, hogy a 27ei ülésen egyhangú szavazással, 13 i gennel általános vitára alkalmasnak tartottuk a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, elsőként Menczer Erz sébet képviselő asszonynak, Fidesz. MENCZER ERZSÉBET (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! “Felejteni sokféleképpen lehet. Úgy is, hogy nem a lényegre akarunk emlékezni.” - írja egy helyen Csoóri Sándor. Az emlékezés, pontosabban a költőesszéistával szólva a lényegre való emlékezés felbecsülhetetlen fontosságú egy nemzet életében. Mi, magyarok jól tudjuk ezt, hiszen az egypárti diktatúra negyven évig próbált rákényszeríteni bennünket a felejtésre, illetve arra, hogy nemzeti
