Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 24 (78. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz):
1788 Elvették a királytól a nádor kinevezési jogát, ezután a tisztet választással lehetett betölteni. Ebben az időben vált a Szent Korona eszméje kötelező erejű közjogi tanná; de az egyik legnagyobb jelentősége azonban mégis az 1486. évi dekrétum 6. törvénycikkelyének az volt, hogy segítséget nyújtott a vármegyei önkormányzatok megszületésének. Mindenki joggal kérdezheti, mi vezérelte ezekre a lépésekre Mátyást. Mátyás kezdeményezésére az országgyűlé s olyan törvényeket fogadott el, amelyek a tragikus helyzetben lévő magyar nemzet fennmaradásának közjogi garanciájává válhattak. És most, mintha ismét 1486ban járnánk, a 2010es választást megelőző nyolc év miatt. Mit kell megtanulnunk Mátyás királytól? Azt, hogy nem kell félni, merni kell alkotmányozónak lenni, és az alkotmányozás során a jövőn kell tartani tekintetünket. Mi tehát a legfőbb célja a 261 fideszes, KDNPs képviselő által beterjesztett alkotmánytervezetnek? Az, hogy olyan szabályt alkossunk mi, magyarok, mi, a magyar nemzet, hogy soha többé ne kerülhessünk olyan kiszolgáltatott helyzetbe, mint amilyenben az elmúlt nyolc esztendő alatt voltunk. Ezen célok elérésére az előttünk fekvő alkotmánytervezet alkalmas, amely a nemzeti konzultáció, ille tve a képviselői módosítások keretében befogadott javaslatokkal még határozottabban tudják majd képviselni az előttünk lévő célt. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! A következő felsz ólaló Braun Márton, a Fidesz képviselője. Öné a szó, képviselő úr. DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Negyedik és valószínűleg utolsó parlamenti ciklusomat töltöm e Ház falai között, és képviselői munkámnak talán a c súcspontjára értem azzal, hogy részt vehetek Magyarország alaptörvényének megfogalmazásában. Hálát adok a sorsnak, hogy részt vehetek ebben a munkában, amely megfogalmazza Magyarország Alaptörvényét, és értetlenül állok azon kollégák döntése előtt, akik tu datosan nem élnek ezzel a lehetőséggel. Döntésüket demokrataként elfogadom, de megérteni nem tudom, és magatartásukat nem tartom demokratikusnak. (12.40) A rendelkezésemre álló rövid időben az Alaptörvény 3637. cikkéhez, A központi költségvetés és annak v égrehajtása fejezethez szeretnék szólni. Tisztelt Ház! Nincs jó kormányzás stabil, átlátható és kiszámítható gazdasági kormányzás nélkül. Alá kell húznunk a transzparenciát, az átláthatóságot a demokráciában és ezzel egyidejűleg a piacgazdaságban is. Trans zparencia nélkül a demokrácia nem tud teljes mértékben kiteljesedni, csak az adekvát, a teljes körű információ birtokában lévő választók tudnak megfelelően dönteni. Politikai ízlésem ellenére van, hogy ezen emelkedett pillanatban a közelmúlt eseményeivel f oglalkozzam, de nem véletlenül tartottam szükségesnek megosztani önökkel a fenti gondolataimat. Kérdés az, hogy szükségünk vane a jövőben is trükkök százaira, vagy kifizetődőbb becsületesnek maradni, becsületesnek maradni honfitársaink, választóink, illet ve partnereik felé is. Nyilvánvalóan igen. Ez a gondolat vezetett minket, amikor a már említett 3637. cikket javasoljuk az alaptörvénybe foglalni. A javaslatban a 36. cikk - hogy hangsúlyozzam - kimondja, hogy a központi költségvetésről és annak végrehajt ásáról szóló törvényjavaslatnak azonos szerkezetben, átlátható módon kell valamennyi állami kiadást és bevételt tartalmaznia. A jövő nemzedékei iránt érzett felelősségünket fejezi ki a javaslat, amikor arról beszél, hogy az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely nem eredményezi az államadósság mértékének a növekedését. Sőt, a kormány sem vehet fel olyan kölcsönt, és nem vállalhat olyan pénzügyi kötelezettséget, amely azt
