Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. június 8 (97. szám) - Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. PUSKÁS IMRE (Fidesz):
4388 Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre be jelentett felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Puskás Imre képviselő úrnak, a Fideszképviselőcsoport részéről. DR. PUSKÁS IMRE (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Előttem már többen hivatkoztak arra, hogy ez egy nagyon új törvény, amelynek a módosítására készülünk, hiszen a parlament 2008ban - annak az évnek is a végén - fogadta el az előadóművészeti törvényt, és most mégis egy generális módosítását hoztuk a tisztelt Ház elé. Nyilvánvalóan egy ilyen lépés különösen érdekes és indoklást igénylő, sőt az a tény is elhangzott, hogy bár nagyon friss a törvény, ennek ellenére már egy évvel ezelőtt, még ha részleteiben vagy egy apró részletében is, de a módosítását már elfogadta a tisztelt Ház, és enne k a módosításnak az egyik kezdeményezője én magam voltam. Ekkor hoztuk azt a változtatást, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségi színházak megítélése, illetve finanszírozása kedvezőbb lehessen, mint ahogy azt az eredeti jogszabály elhatározta. Ez az aprónak tűnő kérdés és a jogszabálynak, törvénynek ez az aprónak tűnő orvoslása is felhívta egy fontos fogyatékosságára a figyelmet, miszerint valóban a minőség, az egyediség bizonyos területeken - ha tetszik, és a jogszabály terminusát használva: megyékben - egy intézmény jelentőségét a jelenleg hatályban lévő törvény nem tudta, nem akarta kezelni. Azt hiszem, hogy ez alapvetően egy fontos körülmény és egy fontos meghatározója annak a törvénynek, amely jelenleg hatályban van, vagyis az, hogy ténylegesen nem próbá lt meg minőséget, értéket a jogszabály homlokterébe állítani, és nem próbálta meg az előadóművészeti szervezeteket valamiféle minőség alapján megítélni, és ezt a minőségi teljesítményt premizálni, honorálni, értékelni a költségvetésben a támogatás rendsze rén keresztül. Én tehát azt gondolom, hogy a legfontosabb módosítási szempont elsősorban ennek az értékelvűségnek az új törvényben, a törvénytervezetben történő megjelenése, és ez az értékelvűség természetesen ott jelenik meg, ahol ennek meg kell jelennie, ez pedig a törvény célja. Hogy alátámasszam ezt az állításomat, hadd idézzek néhány olyan módosítást, amely akár apróságnak vagy csak pontosításnak tűnhet, de én azt gondolom, hogy mégiscsak visszaadja azt, ami a szándékainkat leginkább tükrözi. Amikor a törvény célját írjuk le, akkor ebbe többek között bekerül majd az, hogy fejlessze a színház, tánc- és zeneművészet művelését, és ápolja a magyar nyelvi kultúrát, meghatározza az egyes előadóművészeti tevékenységhez kapcsolódó állami szerepvállalás feltét eleit, tervezhető szervezeti működést teremtsen, biztosítsa a közpénzek hatékony, átlátható felhasználását, és amit szintén nagyon fontosnak gondolok, támogassa az előadóművészeti társulati értékteremtő munkát, elősegítse a magyar nyelvű alkotások létrejö ttét, támogassa az előadóművészeti szervezetek működési és gazdasági együttműködését, és amit szintén nagyon fontosnak gondolok, hozzájáruljon az állami és önkormányzati oktatásinevelési feladatok ellátásának eredményességéhez, ösztönözze a művészeti ért éket képviselő előadásokkal, hangversenyekkel kevésbé ellátott területeken élők kulturális igényeinek kielégítését. Ezek a törvény céljainál megfogalmazott, reményeim szerint mindannyiunk számára érzékelhető, fontos értékek, amelyek megjelenése aztán termé szetesen a törvényben a finanszírozásnál visszatér azoknál az értékelési szempontoknál, amire képviselőtársam utalt, hogy ez talán majd nehezen lesz normatívan kezelhető, és nehezen lesz valójában olyan módon elbírálható, amely mindenki számára egyértelmű és vitathatatlan lesz. Ezzel szemben én azt gondolom, nagyon fontos, hogy megjelentek ezek az értékek és ezek a bírálati szempontok. Mint ahogy természetesen a törvény célján túlmenően nagyon fontos szempontok a törvény alapelvei, én a jelenleg hatályos jo gszabálynak többek között ezt is egy kicsit fogyatékosságának érzem, hogy meglehetősen szűkszavú volt - úgy fogalmaznám, hogy arctalan , mint ahogy az előző fejezete is kicsit steril volt, inkább csak a kötelező normaszöveg jelent meg benne, és ennél több et nem próbált vállalni, én ugyanígy gondolom, hogy a jelenleg hatályos törvényben a törvény alapelvei is ilyen sterilek, és nem igazán sokatmondóak.
