Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 1 (71. szám) - Az Országos Választási Bizottság beszámolója az Országgyűlésnek a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a települési kisebbségi önkormányzati képviselők 2010. október 3-án megtartott választásáról; az Országos Választási Bizottság... - DR. APÁTI ISTVÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
994 (11.20) DR. APÁTI ISTVÁN , a Jobbik képviselőcsoportja részé ről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy mindenekelőtt én is köszönetemet fejezzem ki annak a mintegy 30 ezer köztisztviselő és közalkalmazott kollégának, illetőleg a körülbelül 60 ezer választási bizottsági tagnak, akik nélkül nem sikerült volna lebonyolítani a helyi önkormányzati választásokat. A két nagyobb beszámoló közül először a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával kapcsolatos állami feladatok végrehajtását, a lebon yolítással és megszervezéssel kapcsolatos állami feladatok végrehajtását szeretném górcső alá venni. Tény, hogy önmagában véve örvendetesnek tűnik az, hogy mintegy 26 ezerről valamivel több mint 17 ezerre, tehát jó egyharmaddal csökkent le a helyi képvisel ők száma. Az már más kérdés, hogy a megoldási módozattal a kivitelezés miatt a Jobbik nem tudott egyetérteni, ezért nem támogattuk ezt a javaslatot, ellentétben például a kisebb parlamenttel kapcsolatos javaslattal, amelyet a Jobbik is megszavazott még tav aly tavasszal. Örvendetes az is, hogy az 5,3 milliárd forintos költségkeretből sikerült 300 millió forintot megtakarítani. Ennek nagyon örülünk, sőt ha Korondi Miklós jobbikos képviselőtársunk javaslatát megfontolták volna, akkor ezt a megtakarítást valósz ínűleg még növelni is lehetett volna, egyúttal pedig a választások tisztaságát is sikerült volna fokozni, ugyanis - mint ahogy arra emlékszünk - a tavaly nyári ülésszakon Korondi Miklós módosító javaslatot nyújtott be, amelyben kérte a borítékos rendszer m egszüntetését, hogy ne legyen szükség borítékok legyártására a szavazások alkalmával. Ez egyrészt országos kihatásában jelentős megtakarítást eredményezett volna, másrészt pedig ezzel a láncszavazások néven elhíresült nagyon súlyos választási csalásokat, v álasztási visszaéléseket gyakorlatilag egy csapásra meg tudtuk volna szüntetni. Reméljük, hogy a későbbiekben majd ezt a jobbikos javaslatot is befogadja a tisztelt kormánytöbbség. Sok egyéb más mellett szó van a beszámolóban a 10 ezernél több lakosú telep ülések esetében arról, hogy a választókerületi határokat újra kellett rajzolni. Hogy egy szűkebb környezetemből vett példával éljek: Mátészalkán tizennégy választókerületben szavaztak az emberek 2006ban, ez most lecsökkent nyolcra. Egyébként mi sem problé máztunk ezen, helyben biztosan jól rajzolták meg a új választókerületi határokat. Ez azonban sokkal inkább a helyi jegyzőn és a helyi szakapparátuson múlott, mint a helyi politikusokon. Tehát ezzel helyben nem volt problémánk, de nem biztos, hogy országosa n is ennyire pozitív a kép, hiszen a rendszer változása miatt szükségképpen olyan torzulások alakultak ki, amelyek nehezen magyarázhatók. Szintén egy helyi példával élve azt azért torznak és súlyosan aránytalannak tartom, hogy Mátészalkán korántsem nyolcsz oros különbség jött létre a Fidesz és a Jobbik között, de az egyéni és a kompenzációs lista arányainak az eltorzítása miatt mégis nyolcszor, a polgármesterrel együtt meg kilencszer annyi képviselője van a Fidesznek, mint a második legnagyobb politikai erőn ek, a Jobbiknak. Ha nincs kilencszeres különbség, akkor elég torz, hogy a népakaratot megcsúfolva mégis kilencszer annyian ülnek a helyi testületben. Ezzel a beszámolóval nem foglalkoznék különösebben, hiszen itt tényadatok hangzanak el, amiket nem feltétl enül tartok vitára érdemesnek, mert bár az ilyen tényekkel lehet vitatkozni, csak éppen felesleges időrablás. Sokkal érdekesebb az, amit az előbb már megemlítettem, hogy milyen törvény alapján választott Magyarország helyi önkormányzati képviselőket és pol gármestereket 2010. október 3án. Nos, a 2010. évi L. törvény alapján, amely vadonatúj szabályozást jelentett az eddigi joganyaghoz képest. S tekintettel arra, hogy a beszámoló is több helyen hivatkozik erre, ezért most ismét kiváló alkalom kínálkozik arra , hogy megemlékezzünk erről a törvényről, illetve a törvény megszületési körülményeiről. Ezt egyrészt súlyosan alkotmánysértőnek tartja a Jobbik Magyarországért Mozgalom, ezért tavaly nyáron soron kívüli eljárást kérve a taláros testülethez, az Alkotmánybí rósághoz fordultunk, kérve az egyéni és a listás mandátumok arányaiban rejlő alkotmánysértés megszüntetését. Tehát azt kértük a taláros testülettől, hogy helyezze hatályon kívül a törvénynek ezeket a rendelkezéseit.
