Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 22 (69. szám) - Az afganisztáni nemzetközi biztonsági közreműködő erők (ISAF) műveleteiben történő magyar katonai szerepvállalásról szóló egyes kormányhatározatok módosításáról szóló kormányhatározatban foglalt döntésekről szóló beszámoló, valamint az afganisztáni ne... - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik):
680 OMLT, amelyn ek feladata az afgán nemzeti hadsereg alakulatainak kiképzésében és felkészítésében való részvétel, az ISAFerőkkel való összeköttetés és kapcsolattartás biztosítása, valamint az adott alakulat műveleti tervezésének és végrehajtásának támogatása. A Magyar Honvédség 2009 áprilisától vesz részt ebben a típusú tevékenységben. Ahogyan már a miniszter úr is említette, az Egyesült Államok haderejének ohiói nemzeti gárdájával együttesen teljesítjük szolgálatunkat az átalakulóalakított magyar vezetésű OMLTben. A kormány először 30 fő részvételét engedélyezte az OMLTben, azonban a tervek szerint 2011 októberéig körülbelül 170 ezer főre növelik az afgán nemzeti hadsereg létszámát, ami természetesen további műveleti, tanácsadói és összekötői csoportok iránti igényt fogalmaz meg, mindemellett pedig az Egyesült Államok átszervezi katonai jelenlétét a misszióban, ami pedig az OMLT feladatvállalása amerikai létszámarányának csökkentését eredményezi, mindezt egybevetve azzal, hogy műveleti szempontból az OMLTnek a magyar fél, a magyar vezető nemzet szerepvállalását erősítenie kell. Ehhez pedig az afganisztáni nemzetközi biztonsági erők műveleteiben történő további magyar szerepvállalásról szóló 2186/2008. (XII. 9.) kormányhatározat módosítása szükséges, amelyben a korábbi 30 fő létszámot 60 főre kell emelni, és ezzel egyidejűleg a feladatvégrehajtásra vonatkozó véghatáridőt 2011. augusztus 31én meg kell hosszabbítani. Lényeges még, hogy a már említett 2186/2008. kormányhatározat módosításáról szóló 1014/2010. kormányhatá rozatban a kormány tovább bővítette az afganisztáni szerepvállalást az alábbiakban: hozzájárul egy műveleti tanácsadói és összekötői csoport kitelepítéséhez, a kabuli reptéren működő légi kiképzést támogató csoportnak 10 fő kiküldését engedélyezte, továbbá az afganisztáni parlamenti és tartományi választásokban egy legfeljebb 40 fős választási biztosítási szakaszban biztosította az ISAFet. Úgy gondolom, a kormány megtette a kötelességét, az alkotmányban foglalt kötelességét. A honvédelmi és rendészeti bizo ttság az Országgyűlésnek benyújtotta ezt a határozati javaslatot. Kérem a tisztelt Házat, hogy vitassuk meg, és később majd a támogatásáról biztosítsuk. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Most az írásba n előre bejelentett képviselők sorában a Jobbik frakciójának adom meg a lehetőséget. Gyöngyösi Márton képviselő úré a szó. GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Utoljára a nyár végén beszélgettünk it t, a Ház falai között erről vagy egy hasonló beszámolóról és az afganisztáni NATOmisszióról. Ezzel a beszámolóval kapcsolatosan vagy a beszámoló tényét illetően nekünk már volt egy észrevételünk, amellyel kapcsolatban itt az alkotmányozás vitájában is kif ejtettük az álláspontunkat, miszerint szeretnénk, ha ahhoz a korábbi gyakorlathoz térne vissza a Magyarország, miszerint a nemzetközi missziókban és ráadásul a békemissziókban történő részvételről a Magyar Országgyűlés határozna, nem pedig a kormány. Úgy g ondoljuk, ez egy olyan komoly döntés és egy olyan súlyú kérdés, amelyben a legmagasabb szintű legitimációra van szükség, a népszuverenitást legjobban kifejező Országgyűlés lenne hivatott arra, hogy az ilyen súlyú kérdésekben döntsön. Itt a tavaly nyár végén folyó vitában már elmondtuk, az általános vitánál és a részletes vitánál is nagyon, minden részletekbe menően kifejtettük az álláspontunkat az afganisztáni helyzettel és az ottani NATOmisszióval kapcsolatosan. Nem szeretném most ez eket itt újra felsorolni, bár kétségtelen tény, hogy azóta a helyzet nem javult, sőt inkább romlott, viszont az a lehetőség mindig megvan, hogy azért fél év alatt sokakban egy kicsit egyértelműsödik vagy kicsit megvilágosodik a tekintetben, hogy a világban milyen folyamatok zajlanak. Fél évvel ezelőtt még hihetőnek hangzott az, hogy valaki a nemzetközi állapotokról, a nemzetközi geopolitikai fejleményekről úgy beszéljen, mintha azoknak nem lenne semmi közük kis hazánkra nézve, vagy legalábbis mintha ezeknek a
