Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 22 (69. szám) - A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - BERTHA SZILVIA (Jobbik):
639 lehetőség volt közel 40 ezer forintért tanfolyamra beíratkozni. A vizsgáztatásért a köztisztviselői illetményalap 50 százaléka, akkor közel 20 ezer forint volt, amit be kellett fizetni, amit persze visszakaptak, ha sikeresen el tudtak helyezked ni a pályázók. (9.10) Dupla vagy semmi a köztisztviselői karba való bejutás. A pályakezdőknek még nincs keresetük, így rájuk nézve megterhelő lett volna a tanfolyam díja és a vizsgadíj is, nem beszélve arról, hogy az álláspályázatokra döntően postai úton l ehetett jelentkezni, így a másolási díjak is őket terhelték, ahelyett, hogy az egyszerűbb eközigazgatási, emailes rendszert tették volna. Kritikusan szemlélték a közigazgatásban dolgozók is, hiszen nekik bőven van releváns tapasztalatuk, amely a józan és z szerint is hasznosabb a sikeresen letett versenyvizsgánál. De kritikával éltették - okkal - a frissen vizsgázott jogászok is, hiszen az ő tudásuk nagyobb a megkövetelt tananyagnál, így számukra feleslegesnek tűnhetett egy újabb szűrő beiktatása. Ha jól v izsgázik, és a későbbiekben a közigazgatás foglalkoztatja őt, akkor ráadásként még a vizsgaköltséget is visszakapja. Ellenben azok, akik vizsgáznak, ám nem kapnak állást, semmivel sem vigasztalódhattak. Dupla vagy semminek hívják ezt a szerencsejátékokban. Tisztelt Ház! A kötelező versenyvizsga nagyon ellentmondásos szabály volt, hiszen azokkal tetették le, akik még nem is voltak köztisztviselők, tehát saját pénzükből meg kellett előlegezniük a vizsgaköltséget. Mi visszaállítjuk a korábbi szabályt. Ha valak it felvettek köztisztviselőnek, akkor bizonyos időn belül közigazgatási alapvizsgát kell tennie, majd utána közigazgatási szakvizsgát is tehet. Ezekhez a vizsgákhoz pedig magasabb bérek társulnak. Tehát a közigazgatás minőségét akarjuk javítani a vizsgaren dszerrel, és nem a beléptetést akarjuk megszűrni úgynevezett versenyvizsgával. Az alapvizsga ismételt bekerülése szükségessé teszi a vizsgarendszer összehangolását. Erre tekintettel a módosítás a közigazgatási szakvizsga letételének feltételeként hatá rozza meg a korábbiaknak megfelelően a közigazgatási alapvizsga meglétét. E törvény módosítása a politikai vezetők szabadságának mérséklésére tesz javaslatot. Eszerint a kormány tagjai és az államtitkárok az eddigi 40 nap szabadság helyett 20 napra számíth atnak. A törvénymódosítással egy újabb, a politikai vezetők érinthetetlenségéről szóló tabu dől le. Az Országgyűlés már korábban elfogadta a közszférában a kétmillió forintos bérplafont, a milliós végkielégítésekre kivetett 98 százalékos különadót, a közjo gi méltóságok 13. havi juttatásának eltörlését. A fenti indokokat figyelembe véve kérem az ellenzéki képviselőket, fontolják meg az elhangzottakat, s támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK ( Balczó Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! A következő felszólaló Bertha Szilvia képviselő asszony, a Jobbik képviselője. Öné a szó. BERTHA SZILVIA (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjé k meg, hogy először a törvénymódosító javaslat saláta jellegéről hadd ejtsek pár szót. Nagyon kedvelt módszere a kormánynak, hogy olyan törvénymódosító javaslatokat vagy törvényjavaslatokat nyújt be, amelyek egymástól teljesen eltérő törvényi területeket p róbálnak szabályozni vagy módosítani. Ez teljes mértékben érthetetlen, hiszen azt várják el ezáltal a képviselőktől, hogy vagy megszavazzanak olyan dolgokat, amivel nem értenek egyet, csak mert más részek helyesek, vagy pedig szavazzanak le olyan dolgokat, amikkel valójában egyetértenek.
