Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 22 (69. szám) - A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. NEMÉNY ANDRÁS (MSZP):
636 Egy másik 4 0es szám, de már nem a 40 év jogosultsági idővel összefüggésben, hanem a miniszterek és államtitkárok évi szabadságának összefüggésében is szerepel a javaslatban. Amennyiben a kormány úgy dönt, márpedig az előttünk fekvő anyagból is világos és egyértelmű számunkra, hogy a munkavégzés és a feladatellátás mellett elegendő ennyi nap egy esztendőben, a 40 nap helyett a 20 nap szabadság, akkor természetesen ez a frakció részéről támogatható, a frakció részéről támogatjuk is ezt a javaslatot. A korábbi időszakok eseményeit nézve egyébként is úgy tűnik, hogy a miniszterek és az államtitkárok már korábban sem tudtak élni ezzel a 40 napnyi szabadsággal. Ezt a döntést ez a javaslat összességében tehát erősíti. Tisztelt Képviselőtársak! A FideszKDNP részéről az előte rjesztést támogathatónak tartjuk, és a részletes vita során, amennyiben még szükséges, akkor a magunk javaslatait, ötleteit még hozzátesszük. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : A következő felszólal ó Nemény András, az MSZP képviselője. Képviselő úr! DR. NEMÉNY ANDRÁS (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mint már az előbb a bizottsági kisebbségi vélemény ismertetésekor elhangzott, az egyik és elsődleges problémánk ezzel a törvénym ódosítással az, hogy rossz és félrevezető a cím. Hiszen ez több törvény módosítását jelenti, és semmiképpen sem korrekt, hogy nem soroljuk fel ezeket. Csak hogy érzékeltessem, azért fel is olvasnám, hogy melyik törvényekről van szó akkor, amikor egy törvén yt nevez meg a cím. Tehát az alaptörvény, a '92. évi XXIII. törvényen kívül a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló '97. évi LXXXI. törvény, a prémiumévekprogramról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény, a főváros i és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és területi integrációjával összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény, a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény, és nem utolsósorban a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény - tehát mindezeket a törvényeket egy törvénycímben próbálta szabályozni a jelen törvénymódosítás. És ez nemc sak formai probléma, ez tartalmi probléma is, erre a későbbiekben még kitérek. Más tartalmi problémák is vannak. Aggályos az, hogy a kormány külön rendeletben és csak később kívánja meghatározni a közigazgatási alapvizsga alóli mentesség feltételeit. Megte hetné ebben a törvényben is - nem teszi. A kérdés kérdés marad: vajon miért nem? Mi egy módosítás keretében meg fogjuk kísérelni a tartalommal való kitöltést, hogy ne maradjanak kérdőjelek e tekintetben sem. Problémás a kormánymegbí zottak alapilletményeltérítési, megállapítási jogköre, ami torz eredményeket hozhat, hiszen egy kormánymegbízott sohasem ismeri közvetlenül a munkavállalókat és azok elvégzett munkáját. Még akkor is így van ez, hogyha ezt egy javaslatra teszi. Ő nem lehe t mindenható, nem tudhat mindent - nem szerencsés ez a szabályozás. Mint ahogy nem szerencsés az sem, hogy a kormánymegbízottak alapilletményeltérítési lehetőségének határideje kitolásra kerül. Ez a mi álláspontunk szerint nem jelent mást, mint hogy a kor mány most sem tudott időben felkészülni, és nem látta előre azokat a feladatokat, amiket e tekintetben el kellett volna végezni. (9.00) Egypár szó az új vizsgáztatási rendszerről is. Álláspontunk szerint ez a vizsgáztatási rendszer felpuhítja a már meglévő , magas szintű központi kiválasztórendszert. Álláspontunk szerint a törvénymódosítás kapcsán a szakmai színvonal csökkenése várható. Így lehetőség lesz arra még inkább, hogy rokonok, ismerősök és barátok kerüljenek be a rendszerbe. És most is úgy van,
