Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 22 (69. szám) - A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. NEMÉNY ANDRÁS (MSZP):
637 ahog yan mindig, a sokat emlegetett emberek járnak rosszul, hiszen ha a szakmai színvonal csökken, akkor az az ő veszteségük lesz az ügyintézés során. Összességében a törvényről elmondható, hogy ebben a formájában értelmetlen ez a módosítás, hiszen értelmetlen akkor, ha egy kormányrendelet az érdemi részét bármikor megváltoztathatja. Azt gondoljuk, hogy nem más ez, mint egy újabb üzenet a kormánytisztviselőknek, hogy akik jól viselkednek, azokat megsimogatjuk, akik rosszul, azokat megbüntetjük. De hogy ne hagyju k ezt a dolgot ennyiben, és mégis próbáljuk valamilyen módon megmenteni ezt a törvénymódosítást, magunk is módosító javaslatokat tettünk hozzá. Az első, amit már többször említettem, magára a címre vonatkozik. A törvényjavaslat címét a szabályozás tartalmá hoz és tárgyához kívánjuk igazítani. Azt szeretnénk, ha az új cím a köztisztviselők jogállásáról szóló ’92. évi XXIII. törvény egyes közszolgálati tárgyú törvényeknek a közszolgálati jogviszony létesítésével, fenntartásával és megszüntetésével összefüggő m ódosításáról szóló törvényjavaslat lenne. Az Alkotmánybíróság több alkalommal foglalkozott a salátatörvényekkel. Azt mondta, hogy alkotmányos követelmény az, hogy a jogszabály szerkesztése és módosítása ésszerű és áttekinthető legyen. Ennek a törvénynek a címe nem is utal arra, hogy több törvénymódosításról van szó. Nehezen követhető, így végső soron a jogbiztonságot veszélyezteti. Ezt kívánjuk helyreállítani az új címadással. A második módosítási javaslatunk: a kormány a jelen törvénymódosítás keretein bel ül meg akarja vonni a 40 éves jogosultsági idővel rendelkező és az előrehozott öregségi nyugdíjba vonuló nőktől a jubileumi jutalmat. Nem ezt ígérte a kormány. Hiszen a törvényjavaslat eredeti vitájánál - emlékezzünk csak vissza - mennyi szó esett arról, h ogy tovább szigorodtak azok a feltételek és egyre kevesebb az a jogosult, aki megkaphatja ezt a kedvezményt. Ha már csak kevesebb jogosult lesz, és azoktól még a jubileumi juttatást is elvonnák, akkor mi értelme van végső soron ennek a törvényjavaslatnak? Nem erről volt szó, és szeretnénk ezen egy módosítással segíteni. Ezért aztán ez a módosításunk vissza kívánja állítani a jubileumi jutalmat, hogy továbbra is kapják a jogosultak. A harmadik módosításunk arra vonatkozik, talán a legfőbb tartalmi problémára , hogy a kormány külön rendeletben, később kívánja meghatározni a közigazgatási alapvizsga alóli mentesség feltételeit. A kormány döntésének kereteit, úgy gondoljuk, magában a törvényben kell szabályozni. Erre teszünk javaslatot. Tartalmi szempontból ezt a mozgásteret a legszűkebbre kívánjuk venni, ezért nem általában a mentességekről beszélnénk, hanem konkrétan meghatároznánk azokat a felsőfokú iskolai végzettségeket, amelyek megszerzése mentesít a közigazgatási alapvizsga alól. Tehát úgy fogalmaznánk, hog y csak a felsőfokú iskolai végzettségek felsorolása tekintetében lenne egy későbbi kormányrendeletben mozgástere a kormánynak. Azt gondoljuk, ez azért fontos, mert végső soron a jogbiztonság követelménye így tud teljesülni. A negyedik javaslatunk a hatályb alépést egységesíti. A mostani javaslat szerint az alap- és a szakvizsgarendszer módosításai 2011. szeptember 1jén lépnek hatályba. Míg a törvényben van egy javaslat, hogy a kihirdetést követő 8. napon az OKV elnöke különösen indokolt esetben engedélyezhe ti a közigazgatási szakvizsga teljesítését kétéves gyakorlat hiányában is. Vajon kinek kíván kedvezni a kormány a korábbi hatályba léptetéssel? Elég sok szó esett már itt a Házban arról, hogy egyes törvényeket személyekre szabnak. Mi nem szeretnénk, ha enn ek a törvényjavaslatnak a kapcsán is ezzel lehetne vádolni a kormányt, ezért a javaslatunk szerint egységesítenénk 2011. szeptember 1jére a hatálybalépést. Végül egy utolsó módosítás; ez nem kapcsolódik szigorúan szorosan ehhez a törvényhez, de ha már föl nyitásra került, nem szabad elmenni mellette, hogy az Alkotmánybíróság február 15ei döntése milyen következményeket von magával. Az Alkotmánybíróság február 15én alkotmányellenesnek mondta ki azt a rendelkezést, amely lehetővé tette, hogy a munkáltató a kormánytisztviselőket szabadon, mindenféle ok és indokolás nélkül felmenthesse. Az, hogy a törvény a felmentési okokat és a munkáltató indokolási kötelezettségét nem szabályozta, a
