Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 21 (68. szám) - A 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
613 Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. Két percben Schiffer András képviselő úr következik. DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Répássy államti tkár úrnak két megjegyzésére reagálnék. Az egyik, hogy való igaz, hogy egyfelől azt állítom, hogy történtek jogsértések a pesti utcákon, és az eddigi... - akár Balsai úr vagy Gaudi úr okfejtéséből az is következik, hogy feltehetően lehettek olyan ítéletek, amik ezekre a jogsértő cselekedetekre reagáltak megalapozottan, és való igaz, hogy az amnesztia kiterjedne ezekre az esetekre is. Arról van szó, hogy amnesztia esetében az állam bevállalja azt a kockázatot, hogy igen, olyan esetekben is mentesül a büntető ítélet következményei alól valaki, amikor egyébként helyesen reagált az állam. Igen, a közkegyelemnek ez a természete. A másik: igen, kilépett a jogállami mederből az államgépezet 2006 őszén, leginkább 2006 október 23án, de a jogállam maga nem szűnt meg. A jogállam intézményei megvoltak, az államgépezet működése nem volt méltó egy jogállamhoz. Szerintem ez hatalmas különbség. Ha maguk a jogállami intézmények számolódtak volna föl, például intézményesen megszüntették volna a hatalmi ágak elválasztását 2006 őszén, akkor egészen más a történet. Nagyon fontos különbséget tenni aközött, hogy maguk a jogállami intézmények állnake vagy sem és aközött, hogy ugyan a jogállami keretek megvannak, de a jogállami kereteken kilép az államgépezet vagy a jogállamhoz nem m éltó módon működik az államgépezet. Szerintem ez egy fontos különbség. Köszönöm. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. Megkérdezem, hogy kíváne még valaki a vita e szakaszához hozzászólni. Igen, GaudiNagy Tamás képviselő úr, kettő percben. DR. GAUDINA GY TAMÁS (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Igazából egy rövid értékelésre vállalkoznék a lefolyt vita alapján. Úgy gondolom, hogy pont az a kompromisszumos megoldás, amit ez a módosító javaslat tartalmaz, az lehet az igazi megoldás, hiszen Schiffer Andr ásék javaslata közkegyelemről szól, van egy semmisségi koncepció, és van a kormánypártok részéről egy látható akarat és nyíltság arra, hogy igenis azokra is terjedjen ki valamilyen módon a jogorvoslat és valamilyen módon a reparáció, akikre egyébként nem s zabadott volna hogy lesújtson a törvény annak idején, mert igenis az ő ellenállásuk, az ő tevékenységük nélkül nem lehetnénk ma itt önök sem és tulajdonképpen mi sem, és nem lehetne most az a helyzet, hogy egyre csökkenő létszámban itt vannak még mellettün k a szocialista frakció fogyatkozó tagjai. Azt gondolom, hogy ezt az utat kellene járnunk, és ez jóleső felelősség. Ha most ebből a körből kimaradnának azok, akik elítélését nem csak a rendőri jelentések, nem csak a rendőri vallomásokra alapozottan tették meg igenis koncepciós jellegű eljárásokban és igenis tisztességtelen eljárási keretek között... - hiszen a rendőrséget nem azért működteti egy állam, nemcsak, hogy kilője az emberek szemét, hanem utólag úgy papírozták le ezeket az eseteket, hogy a bűncsele kményeket, amiket rendőrök elkövettek sajnos igen nagy számban, ezeket fedezzék. Tehát saját tevékenységük fedezésére használták, és éppen ezért ezt a személyi kört - 8 év, amellyel szembe kell néznünk - igenis így kellene lezárnunk, és ebben kérem, önöket , hogy támogassák ezt a módosító javaslatot, és egy külön törvényben pedig rendelkezünk az azok számára adandó közkegyelemről, akiknél pedig - ahogy az önök álláspontja hangzik - úgymond az elítélés valamilyen módon indokolt volt, mégis azonban az ügy össz es körülményére a történelem összefüggésrendszerében ki kell mondanunk rájuk, hogy őket nem lehet törvénytelen vagy bármilyen elítélés alá venni, mert ők a magyar szabadságért küzdöttek. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
