Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 21 (68. szám) - A 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
599 A 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája ELNÖK (Lezsák Sándor) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvo slásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája . Balsai István önálló indítványát T/2227. sorszámon, a bizottságok együttes ajánlását pedig T/2227/4. sorszámon kapták kézhez. Indítványozom, hogy a benyújtott javaslatokat két szakaszban tárgyalja meg az Ors zággyűlés. Az első vitaszakaszban az 1. és 2. pontok szerepelnek, amelyek az érintett időszakot kívánják módosítani, a második szakaszban pedig a 3., 4. és 5. pontok megvitatása következik, amelyek a bírói összeférhetetlenséggel kapcsolatos módosításokat j avasolnak. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy az Országgyűlés az indítványomat elfogadta. Megnyitom a részletes vita első szakaszát az ajánlás 1. és 2. pontjaira. Megkérdezem, kívá ne valaki felszólalni 6 perces időkeretben. Látom a jelentkezőket. Elsőként megadom a szót GaudiNagy Tamás képviselő úrnak, Jobbik. DR. GAUDINAGY TAMÁS (Jobbik) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Ennek a nagy jelentőségű törvényjavaslatnak a z általános vitájában már részletesen kifejtettük az álláspontunkat, amelyet röviden úgy lehet összefoglalni, hogy 2006 ősze után az igazságtétel elmaradhatatlan, és ennek pedig három fontos eleme kell hogy legyen. Egyrészt a törvénysértő elítélések, illet ve az elítélések körét egyáltalán felül kell vizsgálni, és ahol lehet, a jogkövetkezményeket meg kell szüntetni, a jóvátételt meg kell adni, ez a tavaly nyáron hozott országgyűlési határozattal megtörtént, harmadsorban pedig - végül, de nem utolsósorban - az elszámoltatásnak kell megtörténnie mindazon felelősök felelősségre vonásával, akik ezekben a gyalázatos cselekményekben részt vettek felelősként akár politikusként, akár pedig rendőrparancsnokként vagy akár adott esetben olyan ügyészként, akik törvényes kötelezettségüket megszegve terjesztettek elő indítványokat olyan esetben, amikor azt nem kellett volna. Öt módosító javaslatot nyújtottam be. Mind az öt módosító javaslat, amely beérkezett, tőlem származik. Ebben a vitaszakaszban az 1. és a 2. pontban be nyújtottakról beszélnék. Ennek a fő lényege az, amit az általános vitában is képviseltem, mégpedig a következő, hogy ez a törvényjavaslat egy szükséges, de nem elégséges eszköz arra, hogy az egész elmúlt nyolc év törvénysértéseit, alapvető szabadságjogokka l kapcsolatos állami törvénysértéseit helyre tegyük. Tehát minden olyan időszakban, amikor a jogállamiság medréből olyan rendszerességgel és olyan típusossággal lépnek ki az állami szervek, mint jelen esetben ez megtörtént az elmúlt nyolc évben, nem mehetü nk el törvényalkotóként amellett, hogy ezek a típusú elítélések, amelyekről Balsai István képviselőtársunk javaslata beszél, nem csak 2006 őszét jellemezték. Kifejezetten felhívom a figyelmet arra, hogy 2002 és 2010 között az emberi jogi bizottság az által am előkészített jelentést tavaly december 8án elfogadta. Ez a jelentés részletesen végigtekinti azt a közel 30 kirívó szabadságjogi jogsértést, amely gyülekezési jog gyakorlásával kapcsolatosan volt megfigyelhető. Ugyanaz a logika történt meg itt is, mint 2006 őszén, bár kétségkívül 2006 ősze volt a legvéresebb példa. Hogy idézzek e jelentés első bekezdéséből, mindenképpen szeretném, ha ezt meghallgatnánk, és utána ennek szellemében vizsgálnánk tovább a kérdést. A 2002 májusa és 2010 májusa közötti időszak ban működött szocialista kormányok időszaka alatt a hatalom képviselői az alapvető politikai szabadságjogok, véleménynyilvánítási szabadság, sajtószabadság, egyesülési és gyülekezési jog gyakorlását a saját hatalmuk fenntartása érdekében korlátozták, követ tek el ezen a téren durva jogsértéseket. A törvények uralmának jogállami alapelvét felülírta a hatalom mindenáron való
