Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 21 (68. szám) - A 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
600 megőrzésének pragmatikus célja, amelynek a hatalom több esetben a jogalkotást és a jogalkalmazást alárendelte. És most jön a döntő lényeg : az ellenállás tömegessé válásával és erősödésével az állami szervek jogsértései fokozódtak. 2006 őszén érték el csúcspontjukat. 2006 ősze után is folytatódott a jogsértő emberi jogi gyakorlat és jogértelmezés, amely a 2006 őszi brutalitás szintjét nem ér te el. Bár 2006 őszéhez mérhető súlyos következményű, végletekig durván és véres rendőri fellépésekre nem került sor, azonban az alapvető szabadságjogok érvényesülése ekkor sem felelt meg a nemzetközi egyezményekben és a hazai jogszabályokban előírtaknak. Ezt követően a jelentés azt a közel 30 esetet végigtekinti, amely között olyan is van, amely többek között a magyar rendészettörténet legnagyobb létszámú előállításával járó 2009. július 4i, bajtársiasság napjának nevezett rendezvény, ahol 216 ember előál lítására került sor. Közülük nagyon sokakat egyébként szabálysértési eljárásban elítéltek, a felelősségüket megállapították, függetlenül attól, hogy a bíróság azóta kimondta, hogy a tüntetés feloszlatása jogellenes volt. Mi a teendője itt a jogalkotásnak? Álláspontom szerint az, hogy ezt a helyes és egyébként jó irányú javaslatot terjesszük ki hatályában azokra a személyekre tehát, akik ebben az egész elmúlt 8 éves időszakban vettek részt alapvető joggyakorlás keretében a rendszer ellen tiltakozó mozgalmakb an, és ebben a minőségükben ilyen eljárásuk közben került sor ellenük olyan eljárások lefolytatására, ahol ugyanúgy, mint ahogy 2006 őszén, eljáró rendőrök olyan vallomásokat tettek és olyan jelentéseket készítettek, amelyek bizony a közhitelesség elvének - finoman szólva - nem feleltek meg, vagy nem azok készítették, akik eleve eljártak. (19.50) Egyébként jogvédőként ezt figyeltük meg, ez volt a tipikus, tehát akik a kényszerintézkedést foganatosították, azok nem vettek részt az esemény adminisztrációjában , totális káosz jellemezte az adminisztrációkat, vagy pedig más oldalról totális rosszindulat, mégpedig annak érdekében, hogy a jól ismert, jellegzetes figurái az ellenállási mozgalomnak mindenképpen horogvégre kerüljenek. Ezt bizony elég eredményesen vége zték ebben az időszakban, több száz ilyen elítélésről van szó. Tehát a javaslatom arra irányul, hogy ezt az időszakot is emeljük be a törvény hatálya alá, és éppen ezért a törvény elnevezése is a 2002 és 2010 közötti, gyülekezési jog gyakorlásával összefüg gő elítélések orvoslásáról szólna. Másrészt a javaslatnak van egy olyan része is, amely a saját beismerő vallomást is kiemeli abból a körből, amely egyébként nem teszi felülvizsgálhatóvá az elítélést. Végül, de nem utolsósorban, akik nem tartoznak ezen kör be, akik mentesíthetők lennének, azok számára közkegyelem érvényesítendő, és ezt viszont, ha lehetőségem van, akkor a következő felszólalásomban fogom még kifejteni. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő hozzászóló Bárándy Gergely képviselő úr, MSZP. DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitában kifejtettük az általános aggályainkat a törvényjavaslattal kapcsolatban, most az 1. számú módosító javaslathoz szeretnék hozzászólni. Úgy gondoljuk, hogy ez a javaslat még elfogadhatatlanabbá tenné a javaslatot, az alapjavaslatot, hiszen a parlament által annullálni tervezett bírói döntések körét tovább szélesíteni javasolja. Azt, hogy az alapjavaslat, és na pláne, a módosító javaslat nem jogállami megoldás, immáron nemcsak mi mondjuk, hanem Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke is. Engedjék meg, hogy az elnök úrtól idézzek: “A bíróságok és az ítélkezés függetlensége olyan jogállami garancia, amelyet minden pártnak és politikusnak tiszteletben kell tartania. Az Országgyűlésnek ezért törvényalkotási munkája
