Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 17 (67. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
498 De ezen e gészséget támogató eredmények mellett sajnos újabb, nagyobb és alattomosabb veszélyek leselkednek az emberekre, gondoljunk az élelmiszeriparban a segédanyagok jelenlétére, aztán a vegyszermaradványok jelenlétére, a tartósítószerekre vagy ne adj' isten az é ppen elterjedőben lévő hamis gyógyszerek megjelenésére, amelyek már a legális forgalomban is egyre nagyobb mértéket öltenek. Tehát ezen említett és nem említett veszélyek elhárítását nem lehet csak az egyéntől várni, az állam az, amelyik rendelkezik azokka l az ismeretekkel és eszközökkel, hogy hatékonyan tudjon fellépni ezen egészségkárosító hatásokkal szemben. Ezért mindenképpen lényegesnek tartjuk azt, hogy az alkotmányban jelenjen meg az állam kötelezettsége és felelősségvállalása azért, hogy az emberek egészsége felett őrködik. Tehát az állam felelősségét hangsúlyozzuk. És megfelelő súllyal jelenjen meg a leendő alkotmányban. De mindamellett, amikor az állam felelősségét hangsúlyozom, akkor úgy gondoljuk, hogy szükséges megjeleníteni az alkotmányban az e gyén felelősségét is a saját egészségével és az embertársai iránt érzett felelősség megjelenítésével kapcsolatban. Talán nem annyira tűnik ez lényegesnek, de úgy gondolom, ha megjelenik az alkotmányban, akkor lehet majd a későbbiek során erre hivatkozni, m ég egyszer mondom. Valamint nagyon lényegesnek tartjuk azt is, hogy a népünk egészsége minden érdek fölött áll. Tehát jelenjen meg az alkotmányban az, hogy mindaz, aki veszélyezteti népünk egészségét rövidebb vagy hosszabb távon, az, most nevezhetjük bünte tésnek, de iktatódjon ki a magyar közéletből vagy a gazdaságból, vagy egyáltalán, hogy ez tovább ne jelenhessen meg. Tehát az, ami a mostani előterjesztésben van, úgy gondoljuk, hogy kevés, tehát sokkal erősebben jelenjen meg, még egyszer mondom, maga az e gészség az elkövetkező új alkotmányban. Nem nagyon van időm, egy másik témára szeretnék áttérni ebben a szűk egy percben. Azt szeretnénk, ha “a haza minden előtt” gondolata áthatná teljes mértékben az elkövetkezőkben megszületendő alkotmányt és minden törv ényt. Tehát amikor például az Európai Unióval kapcsolatos passzust olvashatjuk ebben az előterjesztésben, úgy gondoljuk, hogy meg kellene jelenni ebben a passzusban, hogy a magyar érdekek előtt. Tehát beszélhetünk az Unióról, és hogy mennyire fontos nekünk Európa, de elsősorban hazánk fontos, Magyarország fontos és a nemzetünk. Tehát az Unió van miértünk, és nem mi az Unióért. Úgy gondolom, hogy ezt valamilyen formában meg kell jeleníteni az alkotmányban is. Tehát még egyszer mondom, azt szeretnénk, ha az e lőbb említett idézet, “a haza minden előtt” áthatná minden mondatát az alkotmányunknak és az ezt követő törvénykezésünknek. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Következő hozzászóló Horváth Já nos képviselő úr, Fidesz. DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Vannak, akik emlékeznek talán, mondtam korábban, hogy amikor alkotmányozáshoz nyúlunk, azok a szavak jutnak eszembe, hogy “Isten, áldd meg a magyart”. Megint kimondtam. Talán a p reambulum is, amiről időnként szó van, kezdődhetne így. Tehát az egész alkotmány kezdődhetne így. Most még nem nyújtunk be módosító javaslatokat, de talán még ezt is meg kellene tennem, vagy talán úgyis spontán megszületik ez. Tisztelt Ház! Korábban arról szóltam, hogy ez az alkotmányozásunk hogyan is lehet vonzóbb, eredményesebb, elfogadottabb egész magyar népünk számára, ha látjuk az összefüggéseket bizonyos tényezők között. Amit én kiemeltem, és megint idehozom, az 194547es esztendők. Akkor alkotmányoz ással is foglalkozott ez a nemzet, jól tudjuk, vagy magam is többször mondtam. Hogy azok az esztendők kinek mennyire fontosak, hiszen arról lehetnek különböző nézetek, én mégis hozok egy segítséget a magam véleményéhez, Bibó István azt kérte, hogy síremlék ére írják: “Élt 1945től 1947ig.” Talán magamról is mondhatom ezt. (16.00)
