Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 17 (67. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
499 Folytatva azt, amit már alkalmam volt elmondani a tisztelt Háznak, hozzátenném megint csak az alkotmányozás kapcsán, hogy 1946ban olyan alkotmányozás történt ebben az országban, o lyan alkotmány született, amelyiknek a hatása nem érződött az elkövetkező évtizedekben, egyrészt azért, mert hamarosan, egy esztendő, két esztendő múlva jött a szovjet katonai beavatkozás, ami eltávolított bennünket, az alkotmányozókat, az alkotmánynak azo kat az alkotóit, akik polgári, nemzeti alkotmányt készítettünk. Jött az 1949. évi XX. törvény, az alkotmánynak nevezett deklaráció, a kommunista diktatúra bevezetése. Akkoriban - ezt szeretném aláhúzni - annak az alkotmányozásnak az ország önismeretére mek kora hatása volt, és mekkora hatása lesz, ha jobban megértjük nemzetközi helyzetünket, kapcsolatainkat! Magyarország megvert, megalázott ország, amit azután a kommunisták az utolsó csatlós néven és másképpen gyaláztak, annak a Magyarországnak 19451946ban olyan sok reputációja volt. Talán most nem kívánok összehasonlítást tenni a jelennel, mert hiszen van nekünk reputációnk, de időközben sokszor nem volt, és most is vannak, amik megkérdőjeleződnek. Az 1945ös választásokért, az 1946os alkotmányozásért biz ony a világ dicsért bennünket, elismerte. Most a nemzetközi hatásokról, összefüggésekről mondanék még néhány gondolatot. Olyan alkotmány, amelyik nyomán, vele párhuzamosan olyan kormány keletkezett ebben az országban, amelyik a világ felé megjelent, pedig Magyarország nem volt szuverén ország, megszállt ország volt, de akkor a miniszterelnökünk, Nagy Ferenc mégis elment Washingtonba és Moszkvába, és olyan nemzetközi kérdésekről tárgyalt, amelyekről azután nem volt szokás tárgyalni, ma sem, mert nincs rá idő , nincs olyan klíma. Nevezetesen, Nagy Ferenc, ennek az országnak a miniszterelnöke arról tárgyalt Moszkvában, hogy Magyarország akkori határait igazítani illene, kívánatos lenne a népi határok felé. Ugyanezzel a térképpel Nagy Ferenc elment három hét múlv a Washingtonba, és Truman elnöknek mutatta, elmagyarázta ezeket a térképeket. Talán néhányan ismerjük, ez a térkép magában foglalta a Partiumot, Szatmárt, Nagyváradot Kolozsvárig. Nem így lett! De még Sztálin miniszterelnök sem azt mondta, hogy ne tessék e ngem ilyesmivel zavarni, hanem azt mondta, érdekes, terjesszék elő a békeszerződésben, Truman elnök pedig kifejezetten azt mondta, igen, ezt valóban a méltányosság és Európa békéje érdekében így kellene csinálni. Most zárójelben hozzáteszem: a békeszerződé sek során egy évvel később az Amerikai Egyesült Államok valóban emellett állt ki, de a másik nagyhatalom, a Szovjetunió megvétózta. No, ilyen alkotmányos országban éltünk, amelyiknek ennyi önbizalma, bátorsága és tekintélye volt a világban. Jó volna ezt tu dni! Tanítjuk ezt az iskolákban? Képviselőtársaim nagy része elég fiatal ahhoz, hogy visszaemlékezhet, mit tanultak és mit nem ilyen témákról az utóbbi évtizedekben. Erről ittott mostanában már megjelennek ismeretek. Palasik Mária történész most írt egy k önyvet, amelyik angolul is megjelenik. A könyv címe magyarul: “Sakkjátszma a demokráciáért”. A nemzetközi adatok alapján és visszaemlékezve magam is, jó kimondanunk, hogy 1946 elején, amikor az az alkotmány alkottatott itten, amiről beszélek, az az ország belpolitikai kötélhúzások mellett is, de stabilizálódott - olyan gazdasági stabilizáció, olyan nemzetközi elismerés! Akkor a közvéleménykutatás nem volt divatos úgy, mint manapság. Az akkori Szovjetuniónak és a kommunista pártnak Magyarországon voltak köz véleménykutató intézetei, de nem hozták nyilvánosságra, csak belső használatra. Ma már tudjuk azokból a levéltárakból, hogy 1946 decemberében, december elején a közvéleménykutatás, amit azután a Szovjetunió, a Magyar Kommunista Párt vezetősége tárgyalt, azt jelentette, hogy Magyarországon a kommunista párt tekintélye, elfogadottsága csökkenőben volt. 1945 novemberében 17 százalék szavazatot kaptak, 1946ban, egy esztendővel később ez kevesebb volt. Miért? Megint visszatérek arra a rendre, amit az alkotmán y deklarált, s amivel éltünk, az a polgári nemzeti alkotmány. Az, hogy végül is a következő évben Moszkvában elhatározódott az, hogy Magyarországon szovjet katonai puccsot csinálnak, és lett az, ami lett, az nem változtat azon, és jó, ha ezt tudnánk , hog y képesek voltunk mi, magyarok olyan körülmények között olyan társadalmat, olyan
