Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. június 15 (99. szám) - Egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - KAUFER VIRÁG (LMP):
4883 szorított, akkor érdemes lenne azon is elgondolkodni, hogy mivel folyamatában egy évig egy ilyen rendszer működtethető akár, hogy 44 órában foglalkoztassák az embereket, a szabadság kivétele tekintetében is legalább ilyen időtartamra vonatkoztatóan meg kellene adni a lehetőségét annak, hogy ez kivételre kerüljön. Mert egyébként az lesz, amit mondtam: ezek a szabadságok, sz abadidők annullálódni fognak, el fognak veszítődni. Köszönöm szépen, elnök úr. ELNÖK (Balczó Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! A következő felszólaló Kaufer Virág, az LMP képviselője. Képviselő asszony, öné a szó. KAUFER VIRÁG (LMP) : Köszönöm a szót, elnök ú r. A délelőtt folyamán képviselőtársaimmal kitértem részletesebben az általunk vitatott pontokra ebben a salátatörvényben. Nehezményeztem azt, hogy elrejtettek a jogharmonizáció között olyan súlyos, a munka világát súlyosan érintő megszorításokat, amelyeke t Gúr Nándor képviselőtársam már részletesebben elmondott az imént. Így a munkaerőkölcsönzés intézményének állandósítása, a 44 órás munkahét vagy a 6 hónapos próbaidő intézménye, amelyek a Széll Kálmántervből következnek, és a Széll Kálmánterv által fel vázolt munkaerőpiaci jövőre mutatnak. Most szeretnék kicsit hátralépni, és a törvény szellemiségével kapcsolatos problémákat elemezni öt pontban. Tudom, hogy kései ez az óra, a napirend összeállításában sajnos nem volt módon részt venni, úgyhogy úgy gondo lom, hogy egy ilyen fontos és sarkalatos kérdéskörnél kénytelen vagyok az önök idejét tovább rabolni. Egy mondatban összefoglalva: az LMP szerint a nemzeti együttműködés kormányának munkaerőpiaci politikája a használat után eldobandó munkavállalókra épül. A kormány kényszeresen próbál megfelelni a késő kapitalizmus hálózatos óriásvállalatainak, akik csereszabatos, bármikor eldobható és bármikor elővehető munkavállalókat akarnak. A munka törvénykönyve előttünk fekvő módosítása is számos ponton fokozza a mun kavállalók kiszolgáltatottságát. A kormány azt állítja, hogy a magyar munkaerő túlságosan védett, fokozni kell a kiszolgáltatottságát. A valóság azonban az, hogy a munkavállalók már most kiszolgáltatottak. A bérmeghatározás rugalmasságában pedig Kínát is m egelőzzük, a világ élbolyában vagyunk, a Világgazdasági Fórum 20092010es versenyképességi rangsora szerint a 36. helyen. Ez már ma sem több ócska mítosznál. (0.00) A munkanélküliellátás folyósításának jelenlegi időtartama - a maximum 270 nap - például S zlovákiát leszámítva nem hosszabb a regionális versenytársakénál. Csehországban 11 hónapig, Lengyelországban akár egy évig is járhat ez a juttatás, ráadásul a most a kormány által javasolt 3 hónap a Szlovákiában meglévő fél évnek is jócskán alálicitál. Más területeken, mint például a bérmeghatározás, a magyar szabályozás már most is a leglazább a régióban. A szabadságolási és túlóraszabályok nemzetközi viszonylatban átlagosnak tekinthetőek, nem lógunk ki még a keleteurópai mezőnyből sem. A munkaerőkölcsön zés már most is aránytalanul nagy szerepet játszik a munka világában. A kormány javaslata alapján akár öt évig is kölcsönzött munkaerővé válhat az egyszerű munkavállaló. Vannak cégek hazánkban, ahol a kölcsönzött munkaerő aránya jóval meghaladja a normál f oglalkoztatottakét. A kölcsönzött munkaerő védettsége alacsonyabb, a cél éppen az kellene hogy legyen, hogy a legális és védett foglalkoztatottak számát bővítsük, ehhez képest a kormány a kiszolgáltatott munkaerőkölcsönzést hosszú távra készül bebetonozni . 2. pont: a kormány azt állítja, hogy a magyarok nem dolgoznak eleget. A valóság ezzel szemben az, hogy aki munkához jut, az tulajdonképpen kidolgozza a belét. Az EUtagállamok polgárai közül a legtöbben heti 3039 órát dolgoznak. A dolgozók 35,4 százalék a 6 órában dolgozik, vagy 8 órát el
