Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 17 (67. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - CSIZI PÉTER (Fidesz):
488 egységes szerkezetű alkotmány, és ma, 2011ben nem szabad, hogy alkotmányunk alapját egy, az előző rendszer mindannyiunk által elítélt időszaka jelentse. A Nemzeti Kerekas ztal közreműködésekor elhangzott az is, hogy az ideiglenes alkotmányra vissza kell térni, amikor van egy olyan egység, egy olyan társadalmi konszenzus, amikor meg lehet teremteni az új, egységes alkotmányunkat. Mi úgy gondoljuk, hogy a 2010es országgyűlés i választásokon egy példátlan összefogás alakult ki, és itt a parlamentben is nagyobb mint kétharmados egység jöhetett létre, ez igenis az a nemzeti összefogás, amire a rendszerváltáskor anno gondoltak. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha szertenézünk a világban , megnézzük a sikeres országokat, nemzeteket, akkor mindenhol azt látjuk, hogy a sikerük és az erejük alapja, hogy az emberek hisznek saját magukban, hisznek saját sikerükben, figyelnek a másikra, fontos számukra a másik, tehát egyszóval fontos az összetar tozás. Maga az alkotmány is ennek az összetartozásnak egy jogi alapja, tehát visszatérnék az előző gondolatra: ha egy foltozott alkotmány van, akkor az magába foglalja a kusza viszonyokat. Abban az esetben, ha egy biztos alapokon nyugvó alaptörvényünk szül etik, az garancia is lehet az egység megteremtésére. Hiszen az alkotmány mint kifejezés is legáltalánosabb értelemben a tartós emberi közösségek alakzatának állapota és intézményes formája felépítettségét mutatja leginkább. Tehát most jelenleg, amikor az ú j normaszöveg megfogalmazása van előttünk, akkor figyelnünk kell arra, hogy a korábbi hiányosságaival szemben egy korszerű szabályozási tartalom jöhessen létre, és törekednünk kell, hogy a korábbiakkal ellentétben egy, a kor igényeinek megfelelő, egységes alkotmányunk legyen. Ma, amikor Magyarország egyben az Európai Unió soros elnöke, és ma, amikor egy új alaptörvényről beszélünk, különösen elő kell hoznunk, és különösen figyelnünk kell azokra az alapjogokra vonatkozó nemzetközi okmányokat, meg kell néznün k az utóbbi esztendőben született nemzetközi, illetve európai jogi dokumentumokat, amelyek korábban az előző alkotmányunkban nem szerepeltek, mert nem is szerepelhettek, ugyanakkor jelenlegi demokráciánk alapjait is képezik. Különösen gondolok itt az Unió alapjogi chartájában lefektetett úgynevezett harmadik generációs jogokra is, a jövő generációk védelmére, az élhető környezetre és a fenntartható fejlődésre koncentrálódó jogok tekintetében. Lényeges kitérni, tisztelt képviselőtársaim, arra, hogy bár a Mag yar Köztársaság több családvédelemmel foglalkozó nemzetközi szerződést is aláírt, ennek ellenére egyetlen hatályos magyar jogszabály sem tartalmazza a család fogalmát, sem alaptörvényi, sem alacsonyabb szinten. Az elmúlt időszakban a családok rendszere saj nos nagyon ingoványos területre keveredett. A korábbi hibás családpolitikáknak köszönhető talán az, hogy csak a 2009es esztendőben 34 ezer fővel csökkent országunk lakossága, ami egy Baja nagyságú városnak felel meg. (15.10) A családdal kapcsolatos alapve tő jogokat tehát két irányba kell hogy mutassuk: egyrészt a családi élet tiszteletben tartását védő rendelkezésekre, másrészt a családalapítással, illetve a családon belüli viszonyokkal foglalkozó szabályok érvényesülésére kell figyelnünk. A jelenleg hatál yban lévő alaptörvényünk azonban - joggal mondjuk ki - a nemzet jövője szempontjából kiemelten fontos területről, tehát a családról igen röviden szól. A házasság és a család védelme jelenlegi alkotmányunkban röviden kerül megfogalmazásra. Mondhatjuk azt is , hogy a család csupán intézményvédelmi oldalról szerepel a hatályos normaszövegben, alapjogi összefüggésben nem. Ezért fontos, hogy a jelenlegi új alkotmányban rögzítsük, hogy a házasság kizárólag egy férfi és egy nő között jöhet létre, egyszóval a család a nemzedékek szövetsége. Ki kell állnunk - mindannyiunknak - a család intézményének alkotmányos védelme mellett. Ha családról beszélünk, akkor fontos kiemelnem, tisztelt képviselőtársaim, a házas felek egyenjogúságát. Egyenjogúság megilleti a házastársaka t mind a gyermekhez való viszonyokban, mint a vagyoni közösség tekintetében is. Figyelemmel kell lennünk - nem győzöm hangsúlyozni - az
