Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 17 (67. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - CSIZI PÉTER (Fidesz):
487 ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen . Következő kétperces Gyüre Csaba jobbikos képviselő úr. DR. GYÜRE CSABA (Jobbik) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Itt értelmezzük az alkotmány 24. § (5) bekezdését így is, úgy is, lehet jogászkodnunk jobbrabalra, le het értelmezni ígyúgy a jogszabályt, de ami itt tulajdonképpen nagyon fontos, az a szándék, hogy a jogalkotónak mi a szándéka. Sajnos azt kell látnunk, hogy az volt a FideszKDNP szándéka, hogy az ellenzék érdemben az alkotmány szövegébe ne tudjon beleszó lni. (Novák Előd tapsol.) Azért helyeztek akkora hangsúlyt arra, hogy ne négyötöd legyen, hanem kétharmad. Én ezt a szándékot látom. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. A következő kétperces GaudiNagy Tamás jobbikos képviselő. DR. GAUDINAGY TAMÁS (Jobbik) : Köszönöm, elnök úr. Államtitkár úr felvetésére határozott és egyértelmű választ kell adnunk. Tehát a Szent Korona jogrendjén alapuló történeti alkotmányosságunk szabályait a szó klasszikus értelmében nem lehet hatálytalanítani, nem is lehetett. A feladatunk az, hogy ennek az újra érvényre juttatását segítsük elő. Mi azt mondjuk, hogy egy alaptörvénnyel kell és lehet ezt megtenni, amely egyrészt kimondja a történeti jogfolytonosságot, utána megszületik egy olyan külön jogszabály, amely a jogfolytonosság helyreállításának a részletes szabályait tartalmazza, és az egész elmúlt 67 év jogalkotását bizony mérlegre teszi. Meg kell vizsgálni egy nagyon alapos és hosszú folyamat keretében, hogy ezek a jogszabályok milyen módon, milyen mértékben felelnek meg a nemzeti érdekeknek, és csak és kizárólag azokat lehet hatályban tartani. Nyilván az elmúlt évek, évtizedek életviszonyait nem lehet teljesen felforgatni. Tehát mi egy olyan sajátos kompromisszumo s javaslatot képviselünk, hogy a történeti alkotmányunk jogrendjét kell érvényre juttatni, de a kor követelményeinek megfelelően. Ezt egy alaptörvény keretében lehet megtenni. Mi ezért nem alkotmányról beszélünk, de alapvetően ez a mai kor értelmezése szer int nevezhető akár egy chartális jellegű alkotmánynak is. Azonban a mi alkotmányfogalmunk szerint az alaptörvény, a sarkalatos törvények és a '44ig terjedő jogfolytonos magyar állam jogszabálytömege teszi ki az alkotmány egészét. Tehát nem lehet ezt egy s zeletben letenni az asztalra, mint ahogy azt a forradalmi államok tették, Franciaország és sok más ország. Ez a magyar jogérzettől, lelkiségtől távol álló megoldás, és mi azért próbáljuk önöket meggyőzni arról, hogy ez a megoldás az üdvözítő. Abban bízunk, hogy a valódi szándék meglesz arra, hogy ezt az egyébként megkerülhetetlen kötelességet teljesítsék, teljesítsük együtt. A négyötödöt egyébként a Jobbikkal együtt el lehet érni, tehát a Jobbik nyitott arra, hogy ezt a többséget ebben a formájában kiteljes ítse, és a nemzet akaratát megvalósítsa a jogrend helyreállítása érdekében. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Újra előre bejelentett felszólalások következnek. Elsőként Csizi Péter képviselő úr, Fides z. CSIZI PÉTER (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Sokan és sokszor mondták, de úgy gondolom, nem lehet elégszer hangsúlyozni, amit az imént Gulyás képviselőtársam is említett, hogy a jelenleg hatályos alkotmá nyunk 1949ben született. Legalábbis az alapjai a sztálini mintára, az előző rendszerünk talán legsötétebb időszakában kerültek megalkotásra. És bár a Nemzeti Kerekasztal közreműködésével az elmúlt időszakban, főleg a rendszerváltást követően számos pontba n módosításra került ez az alapalkotmány, ugyanakkor azt látni kell, hogy ez nem egy
