Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. június 15 (99. szám) - A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP):
4810 Van még néhány másodpercem, és ha megengedik, arra a néhány mondatra is válaszolnék, amelyben az előterjesztéssel foglalkozott, merthogy ilyen mondatok is elhangzottak a 15 perc alatt. Mindenkinek nyomatékosan szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy az előző rendszerben sem születhete tt döntés a minimálbérről a kormány nélkül. Nem születhetett. Akár háromoldalú tárgyalásról beszélünk, akár az új rendszerről, ha a kormány nem támogatja ezeket a lépéseket, akkor nem születhet róla döntés. Mi volt korábban? Hogyan működött ez a rendszer? Noha háromoldalú volt a tárgyalás, mégiscsak mind a munkaadói, mind a munkavállalói érdekképviselet a kormányon keresztül szerette volna érvényre juttatni a saját maga igazát, merthogy a kormány van abban a helyzetben, hogy döntéseket hozzon. De szeretném megerősíteni még egyszer: sem a régi rendszerben, sem pedig az újban nem működhetett a döntéshozatal a kormány nélkül. Ezt szerettem volna megerősíteni. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Józsa István képviselő úr következik kétperces hozzászólásra. DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Román képviselő úr a végén a lényeget érintette. Az Országos Érdekegyeztető Tanács egyik legfontosabb, az egész gazdaságpolitikára hatással bíró tevékenységi területe, dön tése a minden évben meghozandó minimálbérről történő tárgyalás és megállapodás. Azért nem mondok döntést, mert a dolog lényege a megállapodás. Tehát a három oldal - a munkáltatók, a munkavállalók és a kormány - tárgyalás révén megállapodik. Ez azért lényeg es, mert érinti a gazdaságpolitikát, másrészt a megállapodást a kormánynak a közalkalmazottak és közfoglalkoztatottak szintjén érvényesíteni kell. Egyedül rá nézve kötelező a minimálbér, ha egy egyeztetés révén születik megállapodás. Most ebből az egyeztet ési rendszerből vonul ki a kormány ennek a nemzeti gazdasági és társadalmi tanácsnak a megalakításával, azt mondván, hogy ott az a négy, egymással szakmailag túl sok kapcsolatban nem álló oldal egyeztessen és tegyen ajánlást. (18.30) Mi alapján tesz ajánlá st, ahol csak egynegyed rész a munkavállaló, és akkor a kormány majd maga dönt? Tehát ez nem a társadalmi párbeszéd irányába hat. Bocsásson meg, képviselő úr, az nem társadalmi párbeszéd, hogy önök leveleket küldenek címekre, vonalkóddal, hogy azután össze gyűjtsék az adatokat. Ezzel lehet bizonyos statisztikákat gyártani, mert nem látja senki, hogy milyen eredmény születik, mi jön be. Önök kiértékelik, azután valamit közölnek belőle. Tehát azt a nyilvános érdekegyeztetést, amikor leül a három fél egy teremb en egy nagy asztal köré, ezt nem pótolja ez a nemzeti tanács, úgyhogy gondolkodjanak el, mit fognak még működtetni (Az elnök a hozzászólási idő leteltét jelzi.) emellett, mert önmagában ez nem lesz elég. Köszönöm. ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépe n. Aradszki András képviselő úr következik kétperces hozzászólásra, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr! DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Nagyon sajnálom Józsa képviselő urat, de nagyon korá n ment ma haza, mert a fáradtság jeleit látom rajta, ugyanis a két legutóbbi felszólalásában, ha visszatekintünk az előző napirendi pontra, két ellentmondásos állítást fogalmazott meg. Az egyik az volt, hogy a MOL részvényeinek megvásárlásakor nincs vagyon növekedés, mert IMFhitelt használunk fel. Természetesen, akkor az ő szempontjából lenne vagyonnövekedés, ha az IMFhitelt nem részvényvásárlásra, hanem mondjuk, szociális kiadásokra költenénk el. Most meg azt mondta, hogy ugyan nincs gödörben az ország, m ert egyébként meg tudtuk vásárolni a MOLrészvényeket.
