Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. június 15 (99. szám) - Határozathozatal a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság törzsrészvényeinek magyar állam javára történő megvásárlásának jóváhagyásáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitára bocsátásáról - Egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - KAUFER VIRÁG, az LMP képviselőcsoportja részéről:
4702 gazdálkodói körre van ez kite rjesztve, hanem a foglalkoztatás céljára. Tehát ez így önmagában diszkrimináció a gazdasági tevékenység szerint. Továbbá mi az 5 évet rendkívül hosszúnak tartjuk a munkaerőkölcsönzés ideiglenességének a határidejében. Ha egy munkáltató 2 év alatt nem tudj a eldönteni, hogy neki az a kölcsönzött munkaerő szükséges és jóe, akkor ez már igazából a munkaerőkölcsönzés adta, megint csak munkavállalói kizsigerelés kihasználása. Tehát 2 év alatt igenis el kell tudni dönteni, de akár már 1 év alatt, hogy az a munk avállaló megfelele annak a vállalkozásnak. Ha igen, akkor állományba lehet helyezni és véglegesíteni. Amint már említettem, a munkaügyi ellenőrzések kapcsán is nagyon komoly szabályozási változtatásokat vezettek be. Ebben is van jó. Tehát azt üdvözöljük, hogy a természetes személyek, illetve a kis- és középvállalkozások számára első alkalommal úgymond megbocsátanak, hogyha valami vétséget követnek el, azonban legnagyobb sajnálatunkra a 6/A. §ból kikerültek nagyon fontos dolgok. Tehát szinte kompletten átí rták ezt a paragrafust, és csupa olyan dolgot vettek ki, amik esetén eddig kötelező volt bírságot kiszabni, amik jellemzően a multinacionális vállalatoknál történnek. Ilyen a kettős munkaidőnyilvántartás vezetése vagy annak a nem vezetése, vagy a munka- é s pihenőidőre vonatkozó előírások megszegése, illetve a jogszabályban vagy kollektív szerződésben megállapított munkabér összegének a nem megadása. És itt található az is, hogy hatályon kívül helyezték azt a részt, ami a szakszervezeti vezetőknek munkajogi védelmet adott volna. Tehát nem tudjuk, hogy ezt mi indokolta. Biztos, hogy nem a jogharmonizáció. Megint csak abba a sorba illik be ez az intézkedés, amivel a szakszervezeteket teljes mértékben megpróbálják felszámolni. Ennek már számos lépése történt. A z OÉT felszámolása is idetartozik, de erről majd egy másik napirendi pont kapcsán még el fogunk vitatkozgatni, úgy érzem. Tehát összességében véve a törvényben sok esetben garantálnak olyan jogokat a munkáltatók számára, amelyekkel eddig is éltek a munkált atók, de legalább megegyezési alap volt a munkavállaló részéről, legalább volt valami alkualapja, valamit kérhetett cserébe, vagy rajta is múlt. Innentől kezdve ezeket a jogokat garantálják a munkáltatóknak, és teljesen nyilvánvalóan még jobban a rabszolgafoglalkoztatás felé mozdítják el az egész munkaerőpiacot. Köszönöm a szót. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Tisztelt Országgyűlés! Az LMP képviselőcsoportja jelezte, hogy a vezérszónoki felszólalásra két képviselő jelentkezik. Első ként megadom a szót Kaufer Virág képviselő asszonynak; őt követi majd Ertsey Katalin képviselő asszony. Tessék parancsolni! KAUFER VIRÁG , az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Kormány! Az emberi erőforrás, a dolgozó, tervező, alkotó és értékteremtő ember a legértékesebb nemzeti kincsünk. A munkavállalók azok, akik előremozdítják a gazdaságot, az ország terheit viselik, akik az ellátórendszert működtetik, az időseket, a gyermekeket és a rászorulóka t eltartják. (10.20) Ma Magyarországon a munkavállalók különösen nagy terheket cipelnek. Egy dolgozó emberre csaknem két eltartott jut, az OECDországok között pedig Magyarország az egyik olyan hely, ahol a munkavállalók a legtöbb órát dolgozzák le tényleg esen. Mindeközben a foglalkoztató ott játssza ki a meglévő szabályozásokat és törvényeket, ahol tudja, és gyakran olyan méltatlan helyzetbe hozza a dolgozókat, hogy sok esetben nyugodtan tekinthetjük a munkahelyeket a modern rabszolgaság egyik formájának. Ezért sem értjük, miért vette a fejébe Matolcsy György néhány hónappal ezelőtt, hogy a munkavállalói jogok állnak a gazdasági fellendülés útjában. Pedig a kormány ezt teszi. Kezdődött mindez az alkotmány módosításával, amelyből valahogy kimaradt a munkához való jog és az
