Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. június 15 (99. szám) - Határozathozatal a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság törzsrészvényeinek magyar állam javára történő megvásárlásának jóváhagyásáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitára bocsátásáról - Egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - BERTHA SZILVIA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
4701 Úgyhogy miközben a gyermekvállalás támogatásáról és a család támogatásáról beszélnek, azért szépen nyesegetik vissza azokat az eszközöket, amik egy kicsit kényelmesebbé tették a gyermekvállalást, vagy a gyerekek számára is kedvezőbbé tették ezt az időt. Ami viszont nagyon komoly probléma, az a munka törvénykönyvében lévő, sok apró, olyan módosítá s, aminek egyike sem drasztikus önmagában, de ha összességében véve nézzük, akkor az úgymond rugalmas munkaerőpiacot teremti meg, és ez a rugalmasság azt jelenti, hogy a munkavállalók rugalmasan kihasználhatók. Itt tulajdonképpen arról van szó, hogy miközb en a próbaidőt 6 hónapra is fel lehet emelni a kollektív szerződés keretei közt, a másik oldalon, a munkaügyi ellenőrzésekről szóló részben mindjárt kiveszik a szakszervezeti vezetők számára biztosított munkajogi biztonságot. Tehát még jobban kiszolgáltatj ák az amúgy is a munkáltatótól függésben lévő szakszervezeti vezetőket, és álszent módon arra hivatkoznak, hogy ha a kollektív szerződésben ezt meghatározzák, akkor lehet csak 6 hónapban meghatározni a próbaidőt, miközben a szakszervezeti vezetők teljesen nyilvánvalóan nem fognak tudni a munkáltatói nyomásnak ellenállni. Tehát ezt a 6 hónapot akár mindenhol, ahol létezik szakszervezet, be fogják tudni vezetni. (Dr. Becsey Zsolt visszaérkezik a terembe.) A másik, szintén ilyen, a 3644 órás munkahét, amely l ehetőséget tulajdonképpen még a szocialista kormány vezette be, hogy ezt a lehetőséget meg lehet így variálni, hogy ha átmenetileg nincs munka, akkor utána át lehet csoportosítani a fel nem használt munkaórákat későbbre, csakhogy ez egy válságintézkedés vo lt. Önök vagy nagyon optimisták, és azt mondják, hogy állandósítsuk a válságot, mert ez az átmeneti intézkedés idén december 31éig szólt volna, de önök ezt véglegesíteni akarják. Bár próbáltak bele garanciákat tenni, de azért teljesen nyilvánvalóan ez is egy olyan újabb tényező, amivel kiszolgáltatják a munkavállalókat: rugalmasabbá teszik számukra a munkaidőt. Ehhez jön még hozzá a szabadság több részletben történő kiadásának lehetősége, illetve, hogy a túlmunkát pénz helyett szabadidőben is ki lehet most már adni. Ezzel azt érik el, hogy nagyon rugalmasak lesznek a munkavállalók, a pihenőidő teljesen ellehetetlenül számukra. Teljesen kiszámíthatatlan lesz az egész életvitelük, a magánéletük, illetve akinek másodállása van, annak valószínűleg rá fog menni a másodállása a főállására, hiszen összevissza tudják rángatni, nem tudja kiszámítani azt, hogy mikor mennyit kell dolgoznia, mikor hogy tud elmenni szabadságra. Hozzáteszem, hogy minderről eddig is történtek megállapodások a munkaadók és a munkavállalók k özött, csakhogy ez legalább egy alkualap lehetett a munkavállaló részére, hogy neki is volt beleszólása. Innentől kezdve ezt a kiszolgáltatottságot törvényben rögzítik. Innentől kezdve még csak szava sem lehet ellene, hiszen ha a munkaadó úgy gondolja, akk or az lesz, és kész. A munkaerőpiac rugalmassága nem azt kellene hogy jelentse, hogy maximálisan kizsigerelhető a munkavállaló azért, hogy a munkaadónak még több profitja legyen, mert ebből majd remélhetőleg új munkahelyet teremt, de valószínűleg nem, hane m majd elmegy, és a tengerparton elkölti ezt a még több profitját, mert jellemzően nem Magyarországon költik el ezt a felhalmozódó tőkét, hanem magáncélokra külföldön, illetve luxustermékekre, amik szintén külföldről jönnek be. A rugalmas munkaerőpiac azt kellene hogy jelentse, hogy a gazdasági tevékenységhez legjobban illő munkarendet be lehet vezetni. Ez lehet távmunka, ez lehet rugalmas munka, ez lehet részmunkaidő, de nem az, hogy egy adott munkastíluson belül lehet rángatni a munkavállalót ideoda. A m unkaerőkölcsönzés európai uniós harmonizációja akár még üdvözlendő is lehetne, csakhogy itt is belekerült egykét érdekesebb dolog, amivel nem tudunk egyetérteni. Az egyik a gazdasági tevékenység szerinti diszkrimináció, tehát hogy az önkormányzati tulajd onban, vagy részben önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságoknál a kölcsönzött munkavállalókra nem kell alkalmazni az egyenlő bánásmód elvét. Valóban van olyan lehetőség az európai uniós szabályozásban, hogy bizonyos foglalkoztatási eseteknél el lehet tekinteni ezen egyenlő bánásmód elvének az alkalmazásától, akkor, hogyha bizonyos kiemelt foglalkoztatási célokat valósítanak meg ennél a munkáltatónál. Csakhogy itt nem egy gazdasági tevékenységre vagy nem egy általános
