Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. június 15 (99. szám) - Határozathozatal a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság törzsrészvényeinek magyar állam javára történő megvásárlásának jóváhagyásáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitára bocsátásáról - Egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. BECSEY ZSOLT nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
4686 vitájának megkezdése. A törvényjavaslatot T/3404. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/3404/2. számon megismerhették. Tájékoztatom önöket, hogy az ált alános vita megkezdése során az államtitkári expozéra, a bizottsági vélemények ismertetőjének felszólalására, valamint a képviselőcsoportok vezérszónokainak felszólalására kerül sor. A vita folytatására és lezárására a mai napon, a T/3358. számú törvényjav aslat tárgyalása után kerül sor. Akkor most következik az államtitkári expozé. Becsey Zsolt államtitkár úr, a Nemzetgazdasági Minisztériumból, öné a szó, 30 perces időkeretben. DR. BECSEY ZSOLT nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont el őadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Először is, engedjék meg, hogy megtiszteltetésnek vegyem, hogy Czomba Sándor államtitkár úr nevében, aki fontos európai uniós és nemzetközi kötelezettségének tesz eleget, magam vezethes sem elő a Nemzetgazdasági Minisztérium részéről az expozét. (9.00) Annál is inkább, mivel az itt fekvő jogharmonizációs törvényeknek néhány évvel ezelőtt magam is jogalkotói részese lehettem az Európai Parlamentben. Az önök előtt lévő javaslat nagyszámú, ö sszesen 21 törvény módosítását tartalmazza. E törvények közül egyes törvények módosítása tartalmát tekintve egymással közvetlenül összefügg vagy jogharmonizációs kötelezettség teljesítése miatt kapcsolódik egymáshoz, más törvények esetében pedig a módosítá s értelmező vagy pontosító jellegű. A könnyebb áttekinthetőség kedvéért célszerű, ha a javaslatban foglaltakat a szabályozás célja szerint ismertetem. A módosítások egy része jogharmonizációs jellegű, amelyek elsősorban a foglalkoztatás területéhez kapcsol ódó törvényeket érintik. A második nagyobb csoportban a foglalkoztatás rugalmasságát elősegítő törvénymódosítások említhetők. Emellett vannak olyan módosítások, amelyek a törvények alkalmazása során felmerült gyakorlati problémák feloldására irányulnak vag y kisebb pontosításokról rendelkeznek. A jogharmonizációs célú módosítások közül kiemelhető a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló irá nyelv - az úgynevezett “kék kártya” irányelv - szabályainak a magyar jogrendbe történő átültetése. Az irányelv megkönnyíti a magasan képzett, az Európai Gazdasági Térségen kívüli államból, vagyis harmadik országból érkező külföldieknek az Európai Unióba tö rténő munkavállalási célú belépését oly módon, hogy kék kártya néven egységes tartózkodási és munkavállalási engedélyt vezet be. Ez az engedély egyaránt jogosít tartózkodásra és munkavállalásra is. A javaslat tartalmazza a kék kártyára való jogosultság fel tételeit, kiadásának eljárási szabályait, érvényességének időtartamát, továbbá visszavonásának eseteit. Bevezetése számottevő változást eredményez a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezési rendszerében. A hatályozás szerint ugyanis a harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatására vonatkozó engedély jogosultja a foglalkoztató, ugyanakkor a magasan képzett harmadik országbeli állampolgárok számára kiadásra kerülő kék kártya a harmadik országbeli államp olgárt magát jogosítja fel a magyarországi tartózkodásra és munkavállalásra, így ő lesz ennek az engedélynek a jogosultja A kék kártya kiállításával, visszavonásával kapcsolatos hatósági feladatokat a jövőben az idegenrendészeti hatóság fogja ellátni, a sz abályozás azonban biztosítja azt is, hogy a jogosultság elbírálása során a munkaerőpiaci szempontok is érvényesüljenek. Ezért az állami foglalkoztatási szerv szakhatósági állásfoglalásban nyilatkozik majd arról, hogy a harmadik országbeli állampolgár magy arországi foglakoztatása munkaerőpiaci szempontból támogathatóe.
