Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. június 15 (99. szám) - Határozathozatal a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság törzsrészvényeinek magyar állam javára történő megvásárlásának jóváhagyásáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitára bocsátásáról - Egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. BECSEY ZSOLT nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
4687 Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő javaslat tartalmazza az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedése kre vonatkozó minimumszabályokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv, az úgynevezett szankciós irányelv jogharmonizációját is. A kiegyensúlyozott bevándorláspolitika eléréséhez a legális migráció ösztönzése mellett fontos az illegális migráció el leni küzdelem. Az Unióba irányuló illegális bevándorlást vonzó legfontosabb tényező, hogy a megkívánt jogállás nélkül, feketén is munkát lehessen találni, amelyben a munkáltatók is gyakran érdekeltek. Az illegális tartózkodással szembeni fellépésnek ezért intézkedéseket kell tartalmaznia e vonzó tényező leküzdésére is. Ezen intézkedések középpontjába az Unióban jogosulatlanul tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatási tilalmát kell állítani, amelyet a tilalmat megsértő munkáltatókkal szemb en komplex, akár büntetőjogi szankciók egészítenek ki. Ez az irányelv szélesíti a munkáltató felelősségi körét az engedély nélkül foglalkoztatott harmadik országbeliek náluk történő munkavégzése esetére. A munkáltató köteles nem csupán a munkavállalási, de a személyek tartózkodási engedélyének meglétét is ellenőrizni, dokumentálni. Ennek elmulasztása esetén közrendvédelmi bírsággal sújtható. Az ezen irányelvvel való összhang megteremtése érdekében a javaslat az államháztartási törvényt is úgy módosítja, hog y a harmadik országbeli állampolgárok illegális, azaz tartózkodásra jogosító engedély nélkül történő foglalkoztatása esetére megállapított jogkövetkezményhez is kapcsolódjanak a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményei. Tehát még egyszer: azt hiszem, ez egy kiegyensúlyozott javaslat, hiszen egyrészt rendezi az Európai Gazdasági Térségen kívüli kvalifikált munkaerő behozatalának, foglalkoztatásának rendjét, adminisztrációját, másrészt - ami az Európai Unióban is nagy vita volt - ezzel párhuzamosan egyen súlyként az illegális foglalkoztatás szankciórendszerét is megvalósítja. Még egyszer mondom, ez nem az Unión belüli szabad munkavállalás és agyelszívás helyzetét rendezi, ez az Unión és a gazdasági térségen kívüli munkaerő ide történő bevándorlását harmoni zálja. Tisztelt Ház! A másik téma: az európai üzemi tanács létrehozásáról vagy a közösségi szintű vállalkozások és vállalkozáscsoportok munkavállalóinak tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló irányelv olyan lényeges változásokat vezet be, mint például a munkavállalók tájékoztatása és a velük folytatott transznacionális konzultáció módjaira vonatkozó hatékonyság elve, a tájékoztatás fogalmának bevezetése és a konzultáció fogalmának pontosítása. Az irányelv egy kétéves időtartamú speciális periódust határoz meg, amely lehetővé teszi a vállalati szintű szociális partnerek számára, hogy új megállapodásokat kössenek, vagy felülvizsgálják a korábban megkötött megállapodásaikat anélkül, hogy az a felülvizsgált iránye lv új rendelkezéseinek tárgyát képezné. Ez alapján a tagállamoknak nem csupán az új szabályokat kell átültetniük, hanem biztosítaniuk kell azt is, hogy a korábbi szabályozásnak megfelelően létrehozott európai üzemi tanácsok változatlan feltételek mellett m űködhessenek tovább. A munkaerőkölcsönzés - ez is fontos téma - egyes kérdéseiről szóló közösségi irányelv által módosított európai uniós szabályozás az “egyenlő munkáért egyenlő bért” elvét, valamint a foglalkoztatás rugalmasságának elvét kívánta egyidej űleg érvényesíteni. Az irányelv szabályaival való összhang megteremtése elsősorban a munka törvénykönyve módosítását igényli. A munkaerőkölcsönzésre vonatkozó, az irányelvből következő speciális szabályokat mind a teljes, mind pedig a részmunkaidőben tört énő foglakoztatás esetében, továbbá nemcsak határozatlan idejű, hanem a határozott idejű munkaviszonyok esetében is alkalmazni kell. A javaslat meghatározza azokat a kivételeket, amelyek esetében az irányelvben megfogalmazott egyenlő elbánás elvétől a tagá llamok eltérhetnek. Az irányelv alapján ilyen kivételek a gazdasági tevékenységet nem végző kölcsönbe adók és kölcsönbe vevők, illetve az állami vagy államilag támogatott, alapvetően hátrányos munkaerőpiaci helyzetű munkavállalók elhelyezkedését célzó sza kképzések, beilleszkedési vagy átképzési programok keretében foglalkoztatottak. A magyar jogban ezen két esetkör alapvetően a közhasznú tevékenység körében végzett munkaerőkölcsönzés
