Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. június 8 (97. szám) - A környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. ILLÉS ZOLTÁN vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
4406 képzettségűek számá ra; becslések szerint mintegy 3 ezer új munkahely is létrejöhet. Adja Isten, hogy ez így legyen! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Meggyőződésem, hogy ez a javaslat pártállástól függetlenül támogatható, és meghozza majd a társadalom által régóta elv árt eredményeket a hulladékgazdálkodás területén. Kérem, hogy ezért szavazzák meg a törvényjavaslatot. Elnök úr, képviselőtársaim, köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Az előterjesztőt követően megkérdezem, hogy akkor államtitkár úr a kormány nevében kíváne szólni 10 perces hozzászólásban. (Jelzésre:) Illés Zoltán! DR. ILLÉS ZOLTÁN vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Ház! Hölgyeim és U raim! Körbenézek a teremben, és az ismerős arcokat természetesen nemcsak a parlamentből, hanem a bizottsági ülésekről is ismerem; megtisztelő volt beszélni mind a gazdasági, mind a környezetvédelmi bizottság előtt, a kormány álláspontját képviselve a termé kdíjtörvény kapcsán. Mindezt azért bocsátottam előre elöljáró gondolatként, mert innentől kezdve slágvortokban, távirati stílusban kívánnék beszélni a termékdíjtörvényről, azért, mert akik most, e kései órán - jelen pillanatban lassan fél egy lesz - itt va nnak, azok hallották mindezeket a szempontokat, amelyeket most ismertetni fogok. Azzal kezdem, hogy minden emberi tevékenységnek hulladékkövetkezménye is van; akár akarjuk, akár nem, valamit tenni kell a hulladékkal. Innentől kezdve egyetlenegy dolog, a pé nz, ami mögötte ott kell hogy legyen annak érdekében, hogy összegyűjtsék, kezeljék, és ne okozzon gondokat, problémákat mind emberi egészségi, mind környezeti szempontból. A pénz vagy az állam, vagy az adófizetők pénze révén keletkezhet a hulladékgazdálkod ási problémák megoldására, vagy pedig más módon, egy olyan eszközrendszer révén, amely európai uniós gyakorlat jelen pillanatban: a termékdíj révén. A mostani kormány elvi álláspontja az erős államot jelenti. Ez azt jelenti az én megfogalmazásomban itt és most, hogy az állam szerepét kívánjuk erősíteni az élet számos területén a feladatok elvégzése tekintetében, ha viszont az állam szerepét kívánjuk erősíteni, akkor a költségvetésbe bele lehetne írni: 3540 milliárd forint hulladékgazdálkodási célokra. Ez a z adófizetők pénze lenne direkt módon. Ha nem ez a megoldás, akkor már csak a másik eszközrendszer marad, a termékdíj, amely pénzügyi fedezetet ad a hulladékgazdálkodás céljainak megvalósítására, azaz az európai uniós prioritási lista egybevág azokkal a sz akmai elvárásokkal, amely szerint keletkezzen minél kevesebb hulladék, de ha keletkezik - márpedig sajnos, ez így van, keletkezik, mondom én is , abban a pillanatban az újrafelhasználás, az újrahasznosítás, az újratöltés, idegen szóval a reciklálás, utána a fizikaikémiai eljárásokkal történő semlegesítés, és csak esetleg, még egyszer mondom, villanyáram, illetve hőenergiatermeléssel összekapcsoltan esetleg az égetés, és semmiféleképpen nem a lerakás. Ezzel a prioritási sorrendismertetéssel azt szerettem volna elérni, hogy jelezzem, hogy a hulladékgazdálkodás és ilyenformán a hulladékgazdálkodási törvény a termékdíjtörvénnyel szoros összefüggésben van. A hulladékgazdálkodási törvény tekintetében 27 tagállam nem teljesítette az Európai Unió ez évi elvárásá t, 27 tagállam kapott haladékot az Európai Unió írásbeli megjegyzése után, szeptemberre Magyarország és más tagországok is. Magyarország itthon a parlament elé terjeszti a hulladékgazdálkodási törvényt és az ahhoz tartozó több tíz végrehajtási utasítást is , viszont ahhoz, hogy ezt meg lehessen tenni, a hulladékgazdálkodás pénzügyi alapját kellett megteremteni. Ezt teszi a termékdíjtörvény azáltal, hogy módosításokat eszközöl az eddigi rendszer tekintetében. Mi volt az eddigi rendszer? Az eddigi rendszer az volt, hogy ugyan törvény előírja a termékdíjat, de utána mindenfajta alacsonyabb jogszabály révén licencdíjat vezet be, át lehet hárítani a gyártói
