Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. június 8 (97. szám) - A környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - SEBESTYÉN LÁSZLÓ (Fidesz), a napirendi pont előadója:
4405 adófi zetők pénzéből pedig meg kell fizetni, ráadásul a kár, a környezet minőségének romlása itt marad a nyakunkon. Évek óta fájó pont a szabályozásban a díjak mértéke, mindenki tudja, hogy a jelenlegi díjak köszönő viszonyban sincsenek a valósággal. Az indokolt és reális költségelemeket most először nevesíti a törvény, ezekből áll össze a termékdíj. A pontosan meghatározott díjakból jut végre forrás a feladatok teljesítésére, a “szennyező fizet” elv érvényesítésére. Halljuk, hogy mindenki államosítással riogat m eg hogy oda a gyártói felelősség. A valóság az, tisztelt képviselőtársak, hogy a kötelezetteknek továbbra is teljesíthetnek egyénileg: akinek van jobb lova, kocsija, mehet a sajátjával, csak be kell tartani a játékszabályokat. Hogy világosak legyenek a ját ékszabályok, pontosítottuk a fogalmakat: a hulladékhasznosítási teljesítmény bevezetésével a hazai gyűjtést és hasznosítást kívánjuk ösztönözni; a külföldön történő gyűjtést nem támogatjuk, ezt lefordítom az önök számára: a magyarok munkájából ne mások gaz dagodjanak. Az iparág irányítására teljesen új szervezetet állítunk fel, a termékdíj bizottságot, ez az ipar és a társadalmat képviselő állam partnerségén alapuló szakmai fórum. Megemlítem, hogy az OHÜ nem hatóság, a hatósági feladatokat továbbra is a körn yezetvédelmi felügyelőségek és a NAV látja el. Az új díjak meghatározására abból indultunk ki, hogy azoknak fedezni kell az összes felmerülő költséget. Ez nem csak egy kevéske begyűjtés és hasznosítás finanszírozását jelenti, mint mostanáig. Meg kell fizet ni az iparág társadalmilag szükséges fejlesztését, az egész rendszer ellenőrzését, valamint a környezet terhelését is; ez díjemeléssel jár. Senki nem örül, amikor díjat kell emelni, de a polgári kormány ezt is felvállalja, mert felelősséget érez a környeze tvédelem és a jövő nemzedékek iránt. (Dr. Józsa István nevet.) Jólesik? (Dr. Józsa István: Nem!) Jogos kritika, hogy a jelenlegi rendszerben borzalmasan nagy az adminisztráció. Ennek egyik oka a most működő mentességi rendszer, eltörlésével az adminisztrác iós teher máris jelentősen csökken. Az átalányfizetők körét kiszélesítjük, a terheket ezzel tovább csökkentjük, mindez méltányos átalánydíjak mellett. A kialakított rendszer a kis- és középvállalkozások általános versenyhátrányának kompenzálását szolgálja, mind az adminisztráció, mind a díjfizetés csökkentett mértéke folytán. (0.20) Áttörés a környezetvédelemben, mellesleg az adminisztrációt is csökkenti, hogy a többször felhasználható termékek termékdíját eltöröljük. Ha a sörgyár bajlódik a visszaváltható üvegekkel, akkor nem az esztelen adminisztrációval és a termékdíjjal kell büntetni, hanem meg kell találni az ösztönzés helyes módját. Tisztelt képviselőtársaim, ez ennyire egyszerű, ehhez nem kellett volna tizenöt év, amíg nem csináltuk meg ezt. Az admini sztráció csökkentését számos kisebb módosítás is szolgálja, így például a termékdíj számlán történő kötelező feltüntetésének ésszerű leszűkítése. Már említettem, képviselőtársaim, hogy a lakosság magától nemigen lesz környezettudatos, erre - ha tetszik, ha nem - jóval többet kell fordítanunk a jövőben, ezért az erre fordítható költségek arányát 40 százalékkal megemeljük. Azért ne higgyük, hogy mi, magyarok ennyire restek lennénk! Miért kellett 8 évnek eltelnie, hogy az országos szemétgyűjtési akció létrejöj jön, véletlenül sem ezeknek az állítólagos hulladékgazdálkodási bajnokoknak a tevékenysége, hanem a kormány és az emberek összefogásával? A pár hete lezajlott “Te szedd!” akció során egyetlen nap alatt annyi hulladékot gyűjtött össze az ország népe, amenny it ezeknek a közhasznú társaságoknak egy egész hónap alatt sem sikerül. Visszatérve a szekeres hasonlatra, a szekérről leborult rakományt visszarakják az emberek, ha kell; magad, uram, ha szolgád nincsen. Tisztelt Képviselőtársaim! Végezetül hadd té rjek ki arra, hogy milyen gazdasági előnyökkel jár a javaslatunk bevezetése. Az új szabályozás növekvő mértékű hasznosítást, azaz több munkát jelent, a több munka munkahelyeket teremt, ráadásul az ország egész területén jobbára alacsony
