Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. június 8 (97. szám) - A sport támogatásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - PÁL BÉLA (MSZP):
4375 50 évese n is le lehet menni, olyannyira, hogy családok járnak a sportpályára sportolni. Játszóteret is építettünk a sportpálya területére, tehát igyekszünk a tömegsport irányába is nyitni. Arról nem beszélve, hogy a kiemelt sportágaink közül a hét szakosztályban v an női kézilabda, férfi kézilabda, futball, és természetesen más sportágak is vannak, de azok jelenleg nem tartoznak a kiemelt sportágak közé. Toborozzuk a gyermekeket, és ez a törvény elősegíti azt, hogy azok a gyermekek, akiket mi toborzunk, nagyobb szám ban jelentkezzenek. Jelesül hét futballcsapatunk van. Van a felnőtt, az ifi, valamint öt utánpótláscsapat, úgymint U7, U9 s a többi. És bárki bármelyik iskolából, a környező falvakból is és Mátészalkáról is jelentkezhet. Egy picit tehát egybecseng az, hogy utánpótlás, tömegsport és amatőr sport. Tehát nincs itt semmiféle ellentmondás, és ez a törvény a gyerekek sportolási igényét igyekszik majd a jövőben még jobban kielégíteni. Képviselőtársam mintha picit lekicsinyelte volna a 3200 önkormányzatot, amelyek területén zömében léteznek futballcsapatok, sportegyesületek, amelyek a mindennapjaikért küzdenek, és a jövőben is szeretnének sporttal foglalkozni. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyű lés! Normál időkeretben kért szót Pál Béla képviselő úr, az MSZP képviselőcsoportjából. Megadom a szót képviselő úrnak. PÁL BÉLA (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Lehet, hogy furcsa, de én örömmel fogado m ezt a törvényjavaslatot, még akkor is, ha az előbb általam ismertetett okok miatt tartózkodtunk az általános vitára való alkalmasságnál. Mégis, amikor áttanulmányoztam, akkor vegyes érzéseim támadtak; egyrészt az öröm, másrészt egyfajta bizonytalanság. M iért örültem? Azért örültem, mert mint a sport- és turisztikai bizottság tagja, természetesen örülök minden olyan forintnak, amely a sport vagy éppen a turizmus területén hasznosul, és rendkívül örülök annak, hogy ha a kormány többet tud fordítani a sportr a, az azt jelzi, hogy nem örököltek olyan sanyarú helyzetet, mint ahogy azt a hozzászólásaikban elmondják a papagájkommandó mintájára, amikor minden hozzászólásuk azzal kezdődik, hogy az elmúlt nyolc év sanyargattatásai, és hogy milyen tragikus helyzetet ö rököltek. Ha ez így lenne, akkor nem lenne 12,5 milliárd forint a debreceni stadionra, nem lehetne 600 milliárd forint az 1 százalékos jövedelemadóra, 500 milliárd forint a MOLra, 1 milliárd forint a fogturizmus marketingjére. Tehát valószínűleg nem örökö ltek olyan rossz helyzetet, és örülök neki, hogy most is újabb adókedvezményeket tehetnek a sport érdekében. Nem az ellenzéki savanyú a szőlő mentalitása mondatja velem azonban a hozzászólásomnak azt a részét, amelyet hiányolok a törvényből és amelyre szer etnék kitérni, hanem inkább az a fajta jó szándék, hogy azt szeretném, hogy Bóka István képviselőtársam még a jelenleginél is büszkébb lehessen, s nemcsak az elmúlt nyolc év balatonfüredi fejlesztéseire, hanem a közösen megalkotott sporttámogatási rendszer ről szóló törvényre is, amely nemcsak a kiemelt látványsportágaknak nyújt lehetőséget - az élménysportágaknak, ahogy Kukorelly Endre képviselőtársam mondta az előbb , hanem szélesebb körben is megadja ezt a lehetőséget a magyar sport számára. Amikor taval y bekerült elénk ez a törvényjavaslat, sokan bíztunk benne. Én még azt se tartom igazán lényegesnek, hogy azért terjesztették be akkor, mert önkormányzati választások előtt voltunk. Én a jó szándékot feltételezem. Biztos ennek is szerepe volt benne, de ann ak is, hogy mielőbb felálljon ez a támogatási rendszer, és igénybe tudják venni az érintettek. Az tény és való, hogy csendesen megkérdezném, nem lett volnae célszerűbb előtte egyeztetni az Unióval, és nem utána októberben elkezdeni ezt az egész folyamatot , és mostanra derült ki, hogy mi az, amit nem fogadnak el, és mi az, amire még most is várunk. Egy körültekintőbb előkészítéssel ezt talán el lehetett volna kerülni, s akkor nem keltődött volna indokolatlan várakozás mindazokban, akik ennek a támogatási re ndszernek a kedvezményezettjei. No mindegy, ezen már túl vagyunk,
