Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 24 (94. szám) - A cukorgyárak privatizációját, valamint Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot értékelő, és annak itthoni következményeit feltáró vizsgálóbizottság felállításáról szóló ország... - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - SZABÓ REBEKA (LMP): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - SZABÓ REBEKA (LMP):
3953 Időközben a nemzetközi cukorpiaci környezet alapvetően megváltozott, a korábban a világpiaci cukorárak meghatározásában kulcsszerepet játszó nádcukor nagyobbik részét az agroüzemanyaggyártás, az etanolipar elszippantotta, így az élelmiszercukorkínálat visszaesett, az árak pedig megnőttek. Itt én is tényleg csak azért tartottam fontos nak ezt hangsúlyozni, mert valóban a korábbi vitákra visszautalva nagyon fontos felhívni a figyelmet az agroüzemanyagok előállításának veszélyeire. Azért azt kell mondanom, a répacukor megdrágulásának meglepő módon vannak kedvező mellékhatásai is, például csökken valamennyire a cukorfogyasztás, drágulhat a bor- és pálinkahamisítás, illetve javulnak az egészségre kevésbé káros alternatív édesítőszerek, például a méz pozíciói. Itt szeretném megjegyezni, hogy az orvosi vélemények szerint legfeljebb napi 5 gram m finomított cukor bevitele számít egészséges mértéknek, ez Magyarországon 8 millió felnőttre és 2 millió fiatalkorúra számolva csak 1617 ezer tonna fogyasztást jelent évente. Ehhez persze hozzáadódnak nem közvetlen fogyasztási célú felhasználások is, ám a magyar népesség egészséges mértéket meg nem haladó cukorbevitele valószínűleg nem éri el évente az 50 ezer tonnát. A fogyasztás enyhe visszafogását persze természetesen a cukoripar és a cukorrépatermesztés tönkretétele nélkül is el lehetett volna érni, ezért mi is mindenképpen tarthatatlannak tartjuk, hogy kedvező termőhelyi adottságaink ellenére jelenleg évi 200 ezer tonna cukrot importálunk, ez a helyzet nonszensz. Tehát a fentiek alapján egyértelmű, hogy az eleve rossz irányú reform túlteljesítésével Magyarország kétszeres hibát követett el, amiért most duplán fizetünk, nemcsak az ágazat foglalkoztatása és jövedelemtermelési szintjének összezsugorodásával, hanem a cukor európai átlagot jócskán meghaladó drágulásával is. Ugyanakkor, amennyiben valóban a mostani helyzet kialakulásáért felelősséget viselők teljes körét keressük ezzel a vizsgálóbizottsággal, az elhibázott cukoripari privatizációban, valamint a kvótavásárlásban részes összes kormány szerepét vizsgálni kell, és nem is érhetjük be csupán a múl tbeli hibák elemzésével, de kiutat is kell mutatnunk a cukorrépatermesztőknek, illetve az iparág szereplőinek. A termelők a nyugati országrészben most egy új cukorgyár alapítását fontolgatják, ez azonban, azt gondoljuk, a jelenlegi kvóták és támogatások i smeretében könnyen lehet, hogy inkább egy illúzió lesz, hiszen érdemi előrelépéssel talán csak az új reform kapcsán, illetve a jelenlegi cukoripari rendtartás hatályának lejártakor kerülhet sor, amennyiben a jelenlegi döntéshozók a korábbinál ügyesebben ér vényesítik majd a magyar érdekeket. (23.50) Tehát azt gondolom, hogy még mindig van tere annak, hogy okosabban cselekedjünk, mint elődeink. Ehhez azonban pontosan meg kell határozni azt is, hogy mit tekintünk magyar érdeknek, és az iparág mely szereplőinek az érdekeit kívánja a magyar kormány a tárgyalások során képviselni. Gondolok itt arra, hogy a kistermelőknek, a nagyüzemeknek vagy esetleg a cukoripari nagyvállalatoknak akarunke inkább kedvezni ezekben a folyamatokban. Tehát azt kell hogy mondjam, hogy a vizsgálat tárgyával és irányaival nagyrészt egyetértünk, ugyanakkor nagyon fontosnak tartjuk azt is, hogy a vizsgálóbizottság célja ne egyfajta boszorkányüldözés és megint sajnos az utóbbi egy évben meglehetősen szokásos elmúlt 8 évre mutogatás legyen, hanem a mai helyzethez vezető előzmények teljes körű tisztázása, azt gondolom, hogy ez lenne nagyon fontos. Ezért szeretnénk az előterjesztők figyelmébe ajánlani azt is, hogy a javaslat e) pontjából esetleg a már megelőlegezett ítéletet arra, hogy konkréta n mely kormányokat gondolják hibásnak, azt gondolom, hogy egy vizsgálóbizottság céljai közül célszerű volna inkább kihagyni, és majd az eredményekben megfogalmazni ezt. Ez csak egy javaslat. A másik dolog. Mi azt gondoljuk, hogy nagyon fontos lenne tulajdo nképpen a jövőre előrenézni, és azt megvizsgálni, hogy ennek az egész ágazatnak milyen jövője van most a jelenlegi körülmények között Magyarországon, milyen esélyei vannak, mekkora méretű cukoriparra van szükségünk, ennek milyen gazdasági, foglalkoztatási, egészségügyi, illetve ökológiai hatásai vannak, hogyha újra
