Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 24 (94. szám) - A cukorgyárak privatizációját, valamint Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot értékelő, és annak itthoni következményeit feltáró vizsgálóbizottság felállításáról szóló ország... - VARGA GÉZA (Jobbik):
3951 Európában egy ilyen szerencsétlen cukorreform jött létre, akkor Tony Blairnak ebben nagyon nagy szerepe volt. S megint csak személyes élményként mondom, hogy Tony Blair a következő héten találkozott Gyurcsány Ferenccel. Természetesen véletlen az egybeesés, én sem akarok ebből nagy következtetéseket levonni, de azért szerettem volna elmondani, hogy mindenki lássa, ezek hol függhetnek össze. Hogy mennyire hibás volt Tony Blair - aki Gyurcsány Ferenchez hasonlóan az egész liberalizált európai unió s kereskedelem és agrárium egyik nagy ellensége volt , az ebből látható. Minden ostoba technokrata ki tudja számolni, hogy az egyharmad kevesebb, mint a háromharmad, ami a cukor árát illeti, csakhogy látjuk, hogy mi történt. Font Sándor képviselőtársam he lyesen elemezte azt, hogy Brazília úgy gondolta, ő inkább bioetanolt gyárt, és ez rögtön felvitte a cukor árát. Az, hogy a megújuló energiákról vitatkoztunk - tudom, hogy ez nem tartozik szorosan ide, de a folyamat tisztánlátásához megemlítem , azt mutatj a, hogy mint cseppben a tenger leképeződik a cukorproblémában a világ problémája. A cukorpélda világosan mutatja, hogy agroüzemanyagokat tilos mezőgazdasági területen előállítani, mert annak az lesz az eredménye, mint amit Európában a cukornádból előállíto tt bioetanol vagy agroetanol története mutat. Azt szeretném kérni a még jelen lévő képviselőtársaimtól, hogy amikor az egyéb agroüzemek kérdését tárgyalni fogjuk, ezt akkor is vegyük figyelembe. (23.40) A bizottság feladatai között látjuk a feladatok felso rolását, látjuk, hogy annak egy része a felderítésre, a tényfeltárásra irányul, ami a privatizációt és a kvótakérdéseket, az uniós cukorreformot illeti, de a feladatok között meg van fogalmazva az, hogy ajánlásokat tesz a gazdáknak, hogy akkor mit lehetne csinálni, hogyan lehetne újraépíteni vagy megmenteni a cukoriparunkat, vagy újraépíteni a cukoripart. Nos, itt a gazdaságosság kérdésére hívnám fel a figyelmet most is és természetesen majdan a bizottságban is, hogy ne hülyítsük be a gazdákat arra, hogy ma jd akkor, ha most 60 usque 100 milliárd forintot valahonnan kapnak, szereznek, hitelt vesznek fel, szövetkezetet hoznak létre, akkor ők rögtön egy versenyképes cukorgyárat fognak felállítani. Ebbe a versenytársaknak is lesz beleszólásuk, és szembesülni fog unk ismét azzal a kérdéssel, hogy élelmiszerönrendelkezés. Ha valamilyen módon nem védjük meg az élelmiszerelőállításunkat, akkor ugyanolyan bajba fognak kerülni azok a cukorgyárak, azok a gazdák, akik esetleg most új lendülettel ezt újra fogják kezdeni, mert hogyha a globális gazdaság keretei között akarjuk a magyar élelmiszeripart újjáépíteni, minden védelem nélkül, akkor ez számos problémának lesz kitéve. Most ne a gazdákat hajtsuk bele egy olyan versenyhelyzetbe, esetleg hitelekbe, aminek a kimenetele rossz lehet. A közös agrárpolitikának ezekben a napokban folyik a vitája. Mindjárt, negyedóra múlva már elmondhatom, hogy ma tárgyalja az Európai Parlament a saját javaslatát a közös agrárpolitika 2013 utáni jövőjéről. Ugye, tudjuk, a magyar elnökséggel a Tanács megadta a saját ajánlásait, és eljuttatta a Bizottságnak, az Európai Parlament ezt ma fogja megtenni. Ez a bizonyos Dessjelentés ennek az alapját képezi, ehhez több mint 1200 módosító indítvány érkezett be, ezeket tanulmányozva, ezek közül számos a cukorra vonatkozik, és egyelőre csak a megosztottságot akarom mondani: Európa államai között is nagyon megoszlanak a vélemények abban a tekintetben, hogy akkor a cukorkvóták legyenek vagy ne legyenek. Ezt megint arra vonatkozóan mondom, hogy a bizottság feladatai között ott lesznek az ajánlások a jövőre, tehát a kormánynak azonnal meg kell kezdenie a tárgyalásokat, hogy megkapjuk a cukorkvótát. Nem biztos, hogy várni kell ezzel 2014ig, illetve 2014ben a változó KAP tükrében mozgó célpontra fogunk lőni, mert ezt nem lehet még tudni, hogy most melyik irányzat fog nyerni, az, amelyik azt akarja, hogy 2014től teljesen oldjuk fel a kvótákat, egy másik irányzat pedig azt mondja, tartsuk még fenn a kvótákat a 20142020as időszakra is, ahhoz, hogy a piac erre fel tudjon készülni. Természetesen én azoknak drukkolnék, akik azt mondanák, az országnak az volna az érdeke, hogy 2014 után ne kelljen a kvótákkal bajlódnunk, viszont ennek az a hátulütője, hogy akkor sokkal nagyobb piaci versennyel fognak találkozni azok a gazdák vagy azok
