Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 24 (94. szám) - A cukorgyárak privatizációját, valamint Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot értékelő, és annak itthoni következményeit feltáró vizsgálóbizottság felállításáról szóló ország... - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - FICSOR ÁDÁM (MSZP):
3947 során elkövetett - és most itt mindenki vérmérséklete és véleménye szerint húzza alá a megfelelőt - stratégiai hibák vagy bűnök eredményeként egy olyan helyzet állt elő, aminek ez következménye volt. Mert azt hiszem, hogy több hozzászóló is nem pontosan vagy legalábbis kété rtelműen fogalmazott, amikor arról beszéltek, hogy Magyarország a kvótájának a 75 százalékát felajánlotta. Legyen az nagyon világos mindenki számára, hogy itt nem a magyar kormány ajánlott fel kvótát. Egy kilogramm kvótát sem ajánlott fel a magyar kormány, hiszen a cukorpiaci rendtartás értelmében neki semmilyen joga és beleszólása nem volt. (23.20) A gyárak és az üzemek dönthettek úgy, hogy felajánlják ezt a kvótát, és érdemes megnézni, ha már vizsgálóbizottságot hozunk létre, és vizsgálóbizottságot fogunk működtetni, gondolom, a vizsgálóbizottság ezt meg is fogja tenni, az idevonatkozó EUs jogszabályt, a 318/2006. és a 320/2006. EKrendeletet, amely nagyon világosan mondja ki, hogy a tagállami kormánynak kötelessége, tehát nem mérlegelési jogkörbe utalja, hanem kötelezővé teszi ennek a bezárási tervnek az elfogadását, ha és amennyiben az európai uniós jogszabálynak megfelelően nyújtja be egy ilyen cukorgyár. Természetesen, vethetik fel a kérdést, hogy mi az, amit tehet, mi az, amit másként tehetett volna a z agrárkormányzat. Egészen biztos vagyok benne, hogy a vizsgálóbizottság, ha korrekt, tárgyilagos munkát fog végezni, biztosan fog találni olyan részelemeket és momentumokat, amit biztosan lehetett volna jobban, szakszerűbben csinálni, de abban még inkább biztos vagyok, hogy olyan stratégiai hibát ebben a folyamatban nem fog találni, ami radikálisan változtathatta volna meg ezt a szakaszát ennek a folyamatnak, hiszen itt már külföldi kézben lévő gyárak voltak, nem Magyarországon született döntések voltak, a kormánynak ebben a kompetenciája minimális volt. Hogyan lehet egy közös agrárpolitika keretében, egy közös európai politika keretében érdeket érvényesíteni? Hogyan lehet jó agrárpolitikát csinálni egy ilyen kontextusban? Azt hiszem, két ponton foghatjuk m eg ezt a folyamatot. Az egyik az, hogy a brüsszeli tárgyalások során, mind a szakértői szintű, mind a miniszteri szintű tárgyalások során kellően határozottan állte ki az akkori agrárminiszter, az akkori agrárkormányzat a magyar érdek mellett. Utólag látj uk és világos, hogy ez nem a magyar érdeknek megfelelő szabályozás volt, ergo mindent megtette az agrárminiszter, hogy ez a szabályozás ne kerüljön elfogadásra, egyik oldalról, a másik oldalról, hogy ha és amennyiben már látszik, hogy ennek a minősített t öbbsége megvan, akkor hogyan lehet annak Magyarország számára a legkárosabb pontjait megváltoztatni, megváltoztatásra bírni. Én azt hiszem, hogy ha a bizottság valóban tárgyilagos vizsgálatot fog végezni, és azokat a jegyzőkönyveket, a tanácsi ülések jegyz őkönyvét, a szakértői ülések jegyzőkönyvét, a magyar kormányzati álláspontot és a magyar kormányzati mandátumot fogja tekinteni, abban azt fogja látni, hogy Gráf József akkori agrárminiszter a legnagyobb ellenzői között volt ennek a reformnak, a leghatároz ottabban és a legsarkosabban szólalt fel minden ponton ez ellen a reform ellen. Ugyanakkor úgy érezhette magát, azt hiszem, mint a mai ellenzéki képviselők gyakran, hogy a kétharmadnak nem mindig van füle a hallásra, mondhatja a magáét egy ellenző, de hogy ha már egy döntés megszületett kormányzati szinten, akkor az végig is fog menni, és ehhez egyébként megvan a többsége. Sajnos, az Európai Unióban is, ebben a közösségben is döntéshozatali szabályok és eljárások élnek, EUs döntésekről van szó, amik ebben a formában megszülettek, de elnök úr kérésére nem megyek bele ezek tartalmi elemzésébe, hiszen a bizottság ezeket reményeim szerint fogja vizsgálni tényszerűen, dokumentumok és jegyzőkönyvek alapján. A másik kérdés, hogy miután megszületett ez a brüsszeli d öntés - egy európai tanácsi döntés, hogy legyen teljesen világos , azután milyen olyan végrehajtási szabályokat lehet alkotni, hogyan lehet ezt úgy végrehajtani, hogy a legkisebb kárt okozza ez egy adott tagállam számára, vagy egy másik esetben, nem cukor piac esetében hogyan lehet a legnagyobb előnyt egy tagállam számára elérni. Én azt hiszem, hogy itt két szakaszról kell beszélnie a vizsgálóbizottságnak, hiszen a cukorpiaci reform volt módosítva. Kaba más körülmények között zárt be, és utána következő gyá rbezárások egy más szabályozási környezetben voltak.
