Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 17 (92. szám) - A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény, valamint a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - PÁL TIBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3502 ahová elmehet, és elmondhatja a panaszát, felvetheti a gondját, elmondhatja a baját. 2 millió embert így valójába n odalöktek a bizonytalanságba. Ők nem tudnak a problémájukkal kihez fordulni, hogyha a társasház működését tekintve valamilyen gondjuk van. (18.50) Nem marad más most, mint az igen hosszadalmas és költségigényes bírósági eljárás végigvitele. Tehát ezen ké t probléma, az önállóság és a jogi felügyelet szabályozása nélküli társasházi törvénymódosítást beterjeszteni a parlament elé, azt mutatja, hogy nem nyitott fülekkel hallgatják a már említett szakmai tanácskozásokon részt vevőket, és az egyéni képviselők p edig, azt gondolom, vagy kevés társasházi közgyűlésen vesznek részt, vagy pedig ők sem hallják meg azt, amit ott mondanak az emberek. És van sok apróság, ami szintén kimaradt a törvényből; például, hogy a nem megfelelően működő közös képviselővel szemben m ilyen panasztételi lehetőség van. Vane szervezet, amelyet fel lehet szólítani, amelynél panaszt lehet tenni? Ugyanígy nincs tisztázva a tevékenységtől való eltiltás kérdése. Itt is csak a bírósági eljárás marad a társasházi tulajdonosok számára. Sokszor e snek a társasházak olyan hibába - vagy olyan csapdába , hogy olyan közös képviselőt foglalkoztatnak, alkalmaznak vagy választanak meg, akit korábban már valahonnan elküldtek, valahol nem felelt meg, éppen törvénysértő volt. Nem lehet leellenőrizni, hogy k i hol, milyen tevékenységet végzett, vane valamilyen gond vele. Valójában azt gondolom, hogy ha most a kormány kicsit vállalkozóbb szellemű lenne, akkor lehetőség lenne arra, hogy a bíróságoktól az életkor miatt elküldött, nagy tapasztalattal rendelkező j ogi szakemberekből, bírákból a társasházak működését felügyelő, a közös képviselők tevékenységét felügyelő szakmai szervezetet hozzanak létre. Azt gondolom, itt a felkészültség, a szakmai tudás rendelkezésre áll. A bizalmatlanságot csak növeli az a helyzet , hogy a közös képviselők nem engedik, hogy a tulajdonosok betekintsenek a gazdálkodással kapcsolatos iratokba, nem engedik, hogy a számlákat megnézzék. A jogszabály ezt valóban nem teszi kötelezővé, de azt gondolom, hogy a bizalmat, a társasházak működésé t, a mindennapi életet segítené, és jó lenne, hogyha a tulajdonosok számára a jogszabály megteremtené ezt a lehetőséget, hiszen valójában az ő pénzükről, az általuk befizetett közös költségről van szó. Van olyan társasházi közös képviselő, aki mindezek ell enére megengedi, ott jó együttműködő viszony van a társasházon belül, ahol nem, az mindig feszültséget szül, rengeteg konfliktus van a közös képviselő és a társasházi tulajdonosok között. Nem ritka az sem, amikor a társasházi közgyűlésre az egyik tulajdono s soksok meghatalmazást szed össze, nem ritka az, amikor valaki 20 vagy éppen 3040 tulajdonosi meghatalmazással megy el egy közgyűlésre, és ezzel a többséggel fenyegeti a jelenlévőket. Sőt, olyan is előfordult már, arra is van a példa, amikor maga a társ asházi közös képviselő gyűjti össze ezeket a felhatalmazásokat. Valószínű, hogy a törvényalkotónak kellene arra is figyelnie, hogy korlátozni kellene a felhatalmazások számát, mennyit lehet összegyűjteni egyegy társasházi közgyűlésre, hogy egy kisebbség v agy egy személy ne tudja zsarolni, ne tudja fenyegetni a többséget. Az ilyen visszaélésekkel szemben meg kellene védeni a társasházban lakókat. Tehát a két fő kérdésen, az önálló jogi személy és a jogi felügyeleten túl az előbb felsorolt néhány apróbb szab ályozás az, ami - azt gondolom - a törvénymódosításnál jó lett volna, ha kicsit nagyobb figyelmet, nagyobb lendületet kap. Főleg azért, mert ahogy említettem, a május 6án tartott szakmai tanácskozáson valójában ezeket mind elmondták az ott jelen lévő szak emberek, a társasházak képviselői, és a jelenlévők nagyon együttműködőnek mutatkoztak. Most azt lehet látni, hogy sajnos ebből a törvényből kimaradtak ezek a szabályozások. Pedig már több éve nagyon sokszor elhangzanak különböző fórumokon ezek a javaslatok . Tehát azt lehet mondani, hogy ugyan érthető a jó szándék, hogy közelíteni egymáshoz a lakásszövetkezetek és a társasházak szabályozását, de azért soksok hiányosság miatt talán kicsit bátrabban kellene hozzányúlni. Módosító javaslatokat természetesen fog unk beadni a törvényhez,