Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 17 (92. szám) - A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény, valamint a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - PÁL TIBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3501 egy elírás, hiszen tudjuk, a közgyűléseken általában a tulajdonosok egyharmada szokott megjelenni, és ha ennek az egyharmadnak a kétharmada módosíthatja az alapszabályt, akkor az több száz vagy több ezer embert érintő alapszabályi rendelkezéssé válhat, tehát egy kisebbség a többségre nézve döntést hozhat. Azt gondolom, itt elírás történt a törvényjavaslatban. A módosítás 8. §a az esetleges j ogviták rendezését szabályozza peren kívül, és ezt a lakásszövetkezetek számára teszi lehetővé. Valójában nem egészen érthető, hogy ha a törvényalkotó szándéka az volt, hogy a lakásszövetkezeti törvényt és a társasházi törvényt egy kicsit közelítse egymásh oz, akkor ezt a lehetőséget miért nem adja meg a törvényalkotó a társasházak számára. A módosítás 9. §a a lakásszövetkezet tulajdonát próbálja meg valamilyenfajta rendszerben tárgyalni. Ez egy nagyon fontos kérdés, hiszen tudjuk, ahhoz, hogy a lakásszövet kezetek pályázhassanak, a tulajdonukban lévő tárgyakat fel kell sorolni, a felújítási hitelhez erre szükség van. Itt elsősorban a fűtőtesteket, a különböző vezetékeket, a nyílászárókat és ezek tulajdonjogát kell még a törvényjavaslatban pontosítani. A módo sítás 29. §a kedvező szabályokat tartalmaz a lakásszövetkezeteket képviselő civil szervezetek számára. Azt mondja a törvényalkotó, hogy különböző törvényeknél, szakmai tanácskozásoknál ki kell kérni az ő véleményüket. Nagyon sajnálatos, hogy ez a szabály ismét nem vonatkozik a társasházi civil szervezetekre, a társasházak érdekképviseleteire. Nem tudom, miért különbözteti meg a törvényalkotó mégis ezt a két formát, miközben az a szándéka, hogy közelítse egymáshoz, pedig azt kell mondanom, lélekszámban sokk al többen élnek ma társasházakban, mint lakásszövetkezetekben, ezért szükség lenne, hogy azonos jogosítványokkal legyenek felhatalmazva. A társasházakra vonatkozóan a már említett kamerarendszer felállítását szabályozza a törvénymódosítás, ez vélhetően a k özbiztonságot fogja javítani. A törvényjavaslat 80 százalékos egyetértést ír elő a társasház számára ahhoz, hogy a kamerarendszert felállítsák vagy kihelyezzék. Ez egy nagyobb lakásszámú társasháznál nagyon nehezen biztosítható százalék. Egyébként ez nem i s indokolt, hiszen, ahogyan mondtam, a kamera csak a közös területeket figyelheti meg, magánlakásra nem irányulhat. Ebben az esetben bőven elegendő lenne, azt gondolom, az 50 százalék plusz egy fő szavazati arány rögzítése. Szeretnék két olyan dolgot felté tlenül megemlíteni, amivel a javaslat nem foglalkozik, pedig nincs is olyan társasházi közgyűlés vagy szakmai tanácskozás, ahol ezek ne vetődnének fel. Az egyik ilyen kérdés a társasházak jogállásának a kérdése és ennek a rendezése, azaz, hogy önálló jogi személyiség legyen egy társasház. A társasházak alapító okirattal jönnek létre, ingatlannyilvántartási hatóság veszi őket nyilvántartásba, ez a nyilvántartás közhiteles adatokat tartalmaz, tehát minden adott ahhoz, hogy önálló jogi személyként őket rögzít eni lehessen. Az előterjesztők elő sem merték venni ezt a kérdést, nem is szerepel a javaslatban, pedig néhány évvel ezelőtt itt a Házban Kosztolányi Dénes fideszes képviselő arról beszélt, hogy ha a társasházak esetében valaki törvényt módosít, ez az a ké rdés, amit legelsőnek rendezni kell, mondta Kosztolányi Dénes képviselő, akkor mint fideszes képviselő. Érdekes, most erről egy szó sem esik az előterjesztésben, pedig már a lakásszövetkezetek és a társasházak közötti különbség igazán minimális. Azt javaso lom, hogy ezt az előterjesztőnek érdemes volna újragondolni. A társasházak jogállásán kívül a másik kérdés, amely korábban már megoldódott ugyan a társasházak számára, de 2010 decemberében az akkori törvénymódosításban a Fidesz a hatályba léptetési rendelk ezéseknél törölte ezt, ez nem más, mint a társasházak törvényességi felügyeletének a kérdése. Önök megszüntették, felszámolták ezt a rendszert. Egyébként korábban még a Gyurcsánykormány az ügyészséget jelölte ki a társasházak működésével kapcsolatban, hog y felügyelje az ottani működést, hogy az szmsz szerint történike. Érthetetlen, hogy ezt korábban önök megszüntették egy egyszerű rendelkezéssel. Az a képviselő, aki a munkája során a választóival találkozik vagy fogadóórát tart, és figyel arra, amit monda nak, igazán tudja, hogy szinte nincs olyan panasz, nincs olyan tulajdonos, aki ne beszélne arról, vagy ne kérdezné meg, melyik az a szervezet,
