Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 17 (92. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénynek az alaptörvénnyel összefüggő egyes átmeneti rendelkezések megalkotása érdekében szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. tör... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
3465 ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Az LMP képviselőcsoportja azt is jelezte, hogy a frakció álláspontját három előadójuk megosztva ismerteti a 30 perces időkeret terhére. Elsőnek megadom a szó t Schiffer András képviselő úrnak, az LMP frakcióvezetőjének. Parancsoljon! DR. SCHIFFER ANDRÁS , az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A nemzeti cinizmus rendszerének a legújabb produktumával eléggé egyszerű dolgunk van, hiszen többszörösen is kilóg a lóláb a javaslat mindkét részéből. Kezdeném azzal, ami az Alkotmánybíróságra vonatkozó szabályokat illeti. Önmagában az Alkotmánybíróság elnökének a közvetlen választása, illetve a bíróság létszámának a növelése valóban nem ördögtől való. Mi magunk is kezdeményeztük egyébként az alkotmánykoncepciónkban, hogy elgondolható lenne akár az alkotmánybírósági elnök közvetlen választása, úgy, ahogy az előadói beszédben elhangzott, illetve a létszám bővítése. Igen ám, csak hogy a különböző közjogi megoldásokat nem lehet önmagukban értelmezni. Nem lehet önmagában véleményt nyilvánítani arról, hogy akár az elnöknek a közvetlen választása, akár a létszám növelése helyes lépése. (16.00) Akkor, amikor az LMP arra tett javaslatot , hogy megfontolandó lehet az alkotmánybírósági elnöknek a közvetlen választása, illetve a testület létszámának a növelése, akkor ezt tettük azért, mert a mi elképzelésünk szerint nem az Alkotmánybíróság hatáskörének a csökkentésére, hanem éppen ellenkezől eg, az Alkotmánybíróság hatáskörének a növelésére lenne szükség. Magyarul - hogy itt megcáfoljam az azóta már eltávozott Varga képviselő úrnak a szavait : önök egyszer már kurtították az Alkotmánybíróság jogkörét tavaly novemberben, ezek után arra a lépés re szánták el magukat az alkotmányozás örve alatt, hogy az eddigi indítványozói kör 90 százalékát január 1jétől kizárták abból a lehetőségből, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulhassanak. Ez azt jelenti, hogy önök radikálisan csökkentették az Alkotmánybíró ság hatáskörét. Az, amivel itt jönnek az alkotmányjogi panaszról, az egy szemfényvesztés, államtitkár úr, ön nagyon pontosan tudja. Eddig volt egy kemény lehetőség minden magyar ember, minden parlamenti párt, minden képviselő kezében, hogy ha egy törvény, amit elfogadott az Országgyűlés vagy egy rendelet, amit kibocsát a kormány, úgy gondolja, hogy az alapvető jogelveket sért, akkor Alkotmánybírósághoz lehetett fordulni. (Dr. Rétvári Bence: Most is!) Nem kellett rendes jogi eljárásokat végigvinni, hanem rög tön lehetett közvetlenül utólagos normakontrollt kérni. Önök ezt a jogot is elvették az emberektől, elvették ezt a jogot az emberektől, mert önök alkotmányozás címén fölszámolták az alkotmányosságot. Erről van szó, és ehhez képest ebben a keretben értelmez hető egyáltalán a létszámbővítési javaslat és az is, hogy az elnököt közvetlenül kívánják választani. Ha erősödik az Alkotmánybíróság hatásköre, akkor szól érv amellett is, hogy a parlament, mintegy kiegyensúlyozva ezt a felerősödő szerepet, közvetlenül vá lassza meg a testület legfontosabb emberét. Természetesen hogyha nőnek az ügyek, például az Alkotmánybíróság szerepet kapna a mentelmi ügyek felülvizsgálatában, ne fordulhasson elő, hogy például önök Meggyes Tamást folyamatosan a mentelmi jog mögé bújtatjá k a képviselőtestületben elhangzott szavai miatt, ha ezekben az ügyekben az Alkotmánybíróságnak szerepe lenne, akkor jó érv szólna amellett, hogy az Alkotmánybíróság létszámát növelni kéne. De nem erről van szó, éppen ezért önmagában az alaplépés, amit ön ök az alaptörvényben megtettek, megkérdőjelezhető. Az viszont, hogy miért olyan rettenetesen sürgős önöknek, hogy már most hatályba léptessék azt a szabályt, amiről önök döntöttek úgy, hogy maga a normaszöveg, az alaptörvény csak jövőre lép hatályba, hát a z a magyarázat, ami itt elhangzott Balsai képviselő úrtól, meglehetősen sovány. Tudniillik hogyha növelik az Alkotmánybíróság létszámát január 1jétől, 2012től az ügyhátralék feldolgozására fél év, egy év múlva is van lehetőség.
