Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 17 (92. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénynek az alaptörvénnyel összefüggő egyes átmeneti rendelkezések megalkotása érdekében szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. tör... - ELNÖK (dr. Latorcai János):
3456 szolgálatot azért a pénzért cserébe, amit jelenleg korengedményes nyugdíjként kapnak. A társadalmi ig azságosság szempontjából nem tekinthető reális dolognak az, hogy valaki havi 150 ezer forint korengedményes nyugdíjat kapjon negyvenegynéhány évesen a mai pénzügyi válságokkal teli világban, továbbá ezért ne kelljen semmit sem tennie, miközben egyébként e gészséges, tettre kész, és munkájával hozzájárulhatna Magyarország boldogulásához. Természetesen mindez azzal a feltevéssel áll fenn, hogy mindenkinek az egészségügyi állapotának, a munkavégző képességének megfelelő munkát kell végeznie, és lehessen az áll ami szektorban annyi és olyan munkát találni, ami mindezt biztosítja a volt rendvédelmi dolgozók számára. A rokkantnyugdíj kérdésében pedig egyrészt azt kell megállapítani, hogy a munkaképes korú magyarok mintegy 12 százaléka kap rokkantsági nyugellátást, másrészt azt, hogy ez a mérték kétszerese a régiós versenytársainknál tapasztalható 6 százalékos mértéknek. Nyilvánvaló, hogy a trianoni határ túloldalán az anyaországéhoz genetikailag nagyban hasonló személyek élnek, ebből következően a határváltás nem ok ozhat kétszeres terheltséget a rokkantság tekintetében. Mindezekből a logika szabályai alapján csak az a következtetés vonható le, hogy hazánkban ténylegesen jóval több rokkantnyugdíjas van, mint ahány személynek egészségügyi állapota következtében ilyen t ípusú nyugellátásban kellene részesülnie a magyar adófizetők pénzéből. Több tanulmány is rámutatott arra, hogy hazánkban az elmúlt húsz évben a leszázalékoltatás sajnos iparággá vált. Ennek az alaptalan többlettehernek a kifizetésére, mint mondtam, az aktí v magyar munkavállalók adóiból kerül sor, amelynek következtében több az elvonás nyugdíjjárulék címen annál, mint amennyi valójában tisztességes viszonyok között szükséges lenne. Ezért a társadalmi igazságosság jegyében szükséges, hogy a rokkantnyugdíjjog osultság felülvizsgálatra kerüljön oly módon, hogy az általános nyugdíjkorhatár előtt öt évvel levők esetében végig kell gondolni azt, miszerint az érintetteknek milyen helye van a munkaerőpiacon, a jelenleg 57 évnél fiatalabb rokkantnyugdíjasokat viszont munkavégző képességüknek megfelelő módon mindinkább vissza kell vezetni a munka világába. Kifejezetten jogtechnikai kérdésnek tekintendő az, hogy a jelenleg hatályos alaptörvénnyel összefüggő egyes átmeneti rendelkezések megalkotása érdekében szükséges a s arkalatos és más törvényeket az alaptörvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályba léptetni, vagyis e törvényeket még az új alaptörvény hatálybalépését megelőzően még ebben az évben elfogadni. Sarkalatos törvények elfogadása tekintetében még a jelenleg hat ályos alkotmány rendelkezései az iránymutatóak. Annak érdekében pedig, hogy a sarkalatos törvényeket már az új alaptörvényben előírt szavazattöbbséggel lehessen elfogadni, szükséges ennek a hatályos alkotmányban való rögzítése is. Ezzel egyértelművé tehető a jövőre nézve az, hogy mely törvények minősülnek sarkalatos törvényeknek. Ugyancsak kifejezetten jogtechnikai kérdés a javaslat szerint az, hogy az alkotmánybírák száma már az alaptörvény hatálybalépését megelőzően 15 főre nőjön, annak érdekében, hogy a kibővített létszámmal működő testület az évek során felhalmozódott ügyhátralékát megfelelő időben ledolgozhassa. Ez a módosítás tenné lehetővé, hogy az alaptörvény alapján kibővített hatáskörű, az úgynevezett valódi alkotmányjogi panasszal kapcsolatos eljá rások miatt várhatóan növekedő ügyteherrel rendelkező testület megfelelő, ésszerű határidőn belül tudja majd meghozni döntéseit. A javaslat továbbá lehetővé teszi, hogy az új alkotmánybírák, továbbá az Alkotmánybíróság elnökének megválasztása az alaptörvén y szerint 12 évre történjen, figyelemmel arra, hogy a jelenlegi elnök, dr. Paczolay Péter megbízatása 2011 júliusában megszűnik. Kérem, támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.) (15.20) ELNÖK (dr. La torcai János) :