Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 17 (92. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénynek az alaptörvénnyel összefüggő egyes átmeneti rendelkezések megalkotása érdekében szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. tör... - DR. VARGA ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3444 sincs!) Ez azt is jelenti, hogy Házszabályon kívüli rövid h ozzászólásra sincs lehetőség. (Taps a kormánypártok soraiban.) Ha önök következnek, a 30 perces időkeretben a maguk véleményét nyilván el tudják mondani. Az első egykét közbeszólásnál az ülésvezető még várt, de amikor már dialógus alakul ki, azt hiszem, m ost, ebben a helyzetben az nem célszerű. Kérem, ezt tartsák be. Köszönöm szépen. Képviselő úr, folytassa! (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.) DR. VARGA ISTVÁN , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Azért, hogy ne érezzék a szocialisták, hogy esetlegesen elfogult vagyok, a mai Népszabadságból szeretnék egy vezércikkből idézni. A vezércikket Tamás Ervin kiváló újságíró írta, a címe az, hogy “Wolf Kati ürügyén”, és idézem: “Mi meg azért lettünk sereghajtók - mármint Wolf Kat i , mert az utóbbi időszak politikai ellenérzéseket szült az ország iránt, a statisztika szerint a finnek bocsátanak meg nekünk. Így politizálódik el nálunk még egy sláger is, pedig jó, hogy nem nyertünk, mert akkor Budapest rendezhette volna a következő fesztivált, mármint az eurovíziós dalfesztivált, borzasztó, mibe kerül.” Képviselőtársaim! Az elképesztő, hogy idejutottunk, és azok a bal oldalon ülő képviselők, akik nyolc esztendőn keresztül ezt az országot, a költségvetést romokba vitték (Zaj, közbeszó lások az MSZP soraiban.) , azok most próbálják mindenféle ürüggyel és közbeszólásokkal nemcsak az előadót megzavarni, hanem megzavarni azt, hogy a romokat el tudjuk végre innen takarítani, és végre ebben az országban fejlődés és prosperitás legyen. (Taps a kormánypártok soraiban.) Én azt gondolom, minden, a Házhoz tartozó politikusnak, amikor külföldön vagy bárhol nyilatkozik, akkor talán arra kellene gondolnia, hogy a Magyar Köztársaságot, Magyarországot képviseli, és ennek az országnak nem ártani, hanem mi ndenképpen használnia kellene. (14.20) Én azt hiszem, hogy bárki bárhol, a patkó bármely oldalán ül, ez a minimum, és ez hozzátartozik a dologhoz. Ezt azért voltam kénytelen elmondani, tisztelt képviselőtársaim, mert (Gőgös Zoltán: Mert fideszes képviselő vagy.) az Alkotmánybírósággal kapcsolatos módosításban az égadta világon semmilyen politikai szándék nem húzódik. (Gőgös Zoltán: Á!) Ez az előterjesztésből és magából a jogszabályból is egyértelműen következik. Aki ezt a szakmát képviseli, az tudja, hogy i tt semmi különleges dologról nincs szó, mint arról, hogy az Alkotmánybíróság megnövekedett munkaterhét nyilvánvaló, hogy 11 alkotmánybíró nem tudja ellátni. Ezért kell az Alkotmánybíróság létszámát 15re felemelni, és ezért kell az ehhez szükséges technika i megoldásokat is elvégezni az alkotmánymódosítással, úgy, ahogy az előterjesztő ezt elmondta. Hosszú és nagy vita folyik, hogy az 1989es októberi alkotmány és Alkotmánybíróság és a most, az új alaptörvényben meghatározott Alkotmánybíróság között milyen m arkáns különbségek vannak, és abban a pillanatban, amikor húsvétkor elfogadtuk az új alaptörvényt, akkor elindult - nemcsak baloldalról, hanem kicsit balközépről is - az a felhorgadás, hogy az új alaptörvénnyel az Alkotmánybíróság jogkörét, hatáskörét csök kentjük. Ez, kérem szépen, nem igaz, és szeretném azt is nyomatékosan hangsúlyozni, hogy az elfogadott alaptörvény Alkotmánybíróságra vonatkozó rendelkezésének d) pontja azt mondja, hogy alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntésnek az alap törvénnyel való összhangját. Kedves Képviselőtársaim! Ezzel az úgynevezett tényleges alkotmányjogi panasszal az az európai jogfejlődés, az a német jogfejlődés, amely Európában minden országban megvan, most Magyarországon is kiteljesedett, és igenis az Alko tmánybíróság most már nemcsak absztrakt és általános formában normakontrollról rendelkezhet, hanem konkrétan, tulajdonképpen - vulgárisan megfogalmazva - kialakult egy új jogorvoslati fórum is, amely azt hiszem, teljesen világos, hogy kiszélesítette az Alk otmánybíróság jogkörét és hatáskörét. Aki ennek az ellenkezőjét állítja, tehát hogy az alaptörvényben az Alkotmánybíróság hatáskörét és jogkörét csökkentettük, egyszerűen nem mond igazat. Pont fordítva történt: az történt, hogy a mostani Alkotmánybíróság f ogja betölteni azt az európai jogfejlődésben játszott szerepet, amit be kellett volna tölteni.
