Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 17 (92. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénynek az alaptörvénnyel összefüggő egyes átmeneti rendelkezések megalkotása érdekében szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. tör... - DR. VARGA ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3445 Mielőtt elfogultsággal vádolnának: 1989től egészen az új alaptörvényünk elfogadásáig az Alkotmánybíróság, a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság előtt mindenk i megemeli a kalapját, fantasztikus munkát végeztek, hisz betöltötték azt az űrt, hogy a régi szocialista alkotmányt és az újat a rendszerváltás utáni időszakban egymáshoz kellett igazítani; láthatatlan alkotmányozás folyt itt évtizedeken keresztül. Azt go ndolom azonban, hogy az alaptörvény elfogadásával egy új időszámítás kezdődött Magyarországon: az alaptörvény egy cezúra, ezzel egy szakasz lezárult Magyarországon, akár tetszik ez baloldalon, akár nem tetszik. Tudomásul kell venni, hogy egy új alaptörvény született, új időszámítás kezdődik, vagy futballnyelven mondhatom: új játékszabályok születnek nyilvánvalóan a sarkalatos törvényekkel. A kétharmad birtokában nincs az a politikai erő, amely ezt ne tette volna meg, kötelességünk a választópolgárok számára , hogy ezt megtegyük, úgyhogy nem értem, egyszerűen nem tudom, hogy mi az, amin vitatkoznak, és amiről itt beszélünk. Az természetesen a jogirodalomban hosszú vitákat váltott és vált ki, hogy az az alkotmánybírósági normakontroll, amely gyakorlatilag egy m inisztériumi körlevéltől egészen a jogegységi határozatok meghozataláig mindent megvizsgálhatott az elmúlt 20 esztendőben, az helyes volte vagy nem helyes. Azt mondom, hogy azok között a lehetőségek között igenis helyes volt, és igenis az Alkotmánybíróság jól végezte a munkáját. Egészen bámulatos az az alkotmánybírósági döntéssorozat, amelyet meghozott az Alkotmánybíróság az elmúlt 20 esztendőben, és tisztelet és becsület azért a munkáért, amit Sólyom Lászlóék és munkatársaik megtettek. Az új időszámítássa l az új Alkotmánybíróságnak egészen más feladata lesz, illetve a feladata kibővül, hisz most már átveszi a normakontrollon túlmenően a jogalkalmazás felett is valamilyen szinten a kontrollt, illetve a bíróságok, a magyar igazságszolgáltatás bíróságai, amel yek korábban ítéleteket hozhattak, most már önkormányzati jogszabályokkal kapcsolatosan igenis normakontrollt - ugyanúgy, mint az Alkotmánybíróság - végezhetnek. Azt hiszem, ez is helyes döntés volt, és helyes, hogy a bíróságokra vonatkozóan az új alkotmán y, az alaptörvényünk lehetővé teszi a bíróságok számára ezt a lehetőséget is. Felvetődik természetesen a bírói létszám felemelésével kapcsolatosan, hogy a 15 fő, illetve majd az elnök megválasztásakor mire lesz ez jó, hisz az én ismereteim szerint - bár ne m vagyok az Alkotmánybíróság ügyrendjében nagyon gyakorlott, de úgy tudom - itt tulajdonképpen túlnyomó többségében a normakontrollnál teljes üléseket tartott az Alkotmánybíróság. És arra is emlékeznek képviselőtársaim, hogy mindig hosszú viták voltak a pa rlamentben, hogy egyáltalán be tudjuk tölteni a hiányzó alkotmánybírói helyeket. A mostani 15 fős létszám lehetővé teszi - álláspontom szerint - az Alkotmánybíróság számára, hogy nem kell mindig teljes üléseket tartani, hanem különösen egyedi ügyekben hárm as tanácsok is lehetnek, és ezek a hármas tanácsok praktikus módon - nyilvánvalóan kisebb jelentőségű ügyekben - meg tudják gyorsítani az ítélkezést, és az a fantasztikus ügyhátralék, amely most az Alkotmánybíróság asztalán van, hosszú időn keresztül ugyan , és hosszas, szívós munkával ugyan, de meg fog szűnni. Tehát azt gondolom, hogy a most beterjesztésre kerülő, Alkotmánybíróságra vonatkozó módosítások részben technikai jellegűek, részben pedig a következő esztendőnek és a jövőnek szólnak. A pártkatonákka l kapcsolatos kiszólásra - mert itt elhangzott, hogy pártkatonákkal töltik fel - szeretném nyomatékosan hangsúlyozni, hogy sem az elmúlt 20 esztendőkben a bírók kiválasztásnál, sem az alkotmánybírók kiválasztásánál, azt hiszem, pártpolitikai szempontok soh a nem vezérelték - legyek objektív - egyik oldalt sem. Ha ez megmarad a parlamentben, akkor nem hiszem, hogy ezzel gond és probléma lesz, hisz nyilvánvaló, hogy csak az választható alkotmánybírónak, aki a megfelelő képzettséggel, végzettséggel és mindazzal a szinttel rendelkezik, ami egy ilyen magas fokú ítélkezési gyakorlatra és ilyen ítélkezésre jellemző. (A jegyzői székben Hegedűs Lorántnét dr. Lenhardt Balázs váltja fel.) Tisztelt Képviselőtársaim! Nem szeretném szaporítani a szó t, a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja tehát támogatja az előterjesztést, azzal - nem elvéve a szót a következő hozzászólótól , hogy én csak a saját példámmal kapcsolatosan egy tényt szeretnék közölni. Abban
