Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 17 (92. szám) - A világörökségről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - HEGEDŰS LORÁNTNÉ, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
3396 értékelmélet. Ezt a későbbiek során a kereszténység a saját teológiája részévé tette, és Kant, a nagy teológus gondolkodó megfogalmazta közös társadalmi alapját. Szerinte a közösség és érték elválaszthatatlan egymástól. Két olyan fogalom, amely mindenben egymásra támaszkodik. Az érték értelmezése csak közösségen keresztül lehetséges, s a közösség létrejötte pedig csak az érték létrehozása felett érzett köz ös öröm, azaz a sensus communis által valósulhat meg. Azaz egy adott társadalom teremtő erejét, mondjuk ki: a magyar nemzet teremtő erejét jelenítik meg ezek az értékek. S ez lenne megítélésünk szerint az a lényeg, az a zsinórmérték, amelyre törvényünket, ezt a törvényjavaslatot alapozni kellene. Legyen ez a megítélésünk alapja, amikor Magyarország, illetve a Kárpátmedence szépségeit, értékeit vesszük sorba. Lehet, hogy aztán ezek alapján esetenként más megítélés alá esik számunkra, illetve a külföld számá ra, hogy mit nevezünk értéknek, mi jelent számunkra értéket, és mi az, ami a külföldnek értéket jelent. Nos, mindenesetre értelmezésünk szerint ez a komoly koncepcionális alap még hiányzik, pedig megvolna ennek az a műfaja, ami egyre izmosodó és egyre szél esedő módon van jelen egyébként nemcsak a törvényalkotásban, a rendeletalkotásban, hanem a helyi szintű jogszabályalkotásban is. Az értékkataszterre gondolok adott esetben. Tételezzük fel, hogy mondjuk, egy településről van szó, akkor értékkataszterben mo st már hála istennek, nemcsak a helyrajzi szám szerinti épületek felsorolását tekintjük, esetleg azoknak a részletesebb leírását, hanem értékkataszterben felsorolásra és rögzítésre kerül mint érték külön a településkép, azaz egy külső pontból való szemlélé se a településnek, a település körvonalainak, színeinek megjelenése, a hagyományos művelési formák, a településkarakter, településszerkezet, a tetőtáj, hagyományos formák és építőanyagok. Mindezek kataszterszerű felsorolása is adott esetben egyegy ilyen k ezelési terv része lehet értelmezésünk szerint. Nos, tehát mit is várnánk el összességében, ha volna egy ilyen koncepcionális alap, ettől a törvénytől? Hadd mondjak egy példát, egy abszolút konkrét példát. Azt várnánk el, hogy például Budapesten a Közraktá raknál ne lehessen megépíteni egy olyan épületet, mint a CET. Ez az a bizonyos, mondjuk, bálna formájú üvegizé, mert épületnek igazán kevéssé lehetne nevezni, amely egy műemlék épületre tenyészik rá, és bizony meglehetősen zavaró értelmezésünk szerint, mon djuk, a budai Várból a pesti Dunapartra tekintve. De nehogy azt mondják, hogy csak ezt az egy rossz példát tudom kiemelni, szintén ezen terület összképébe rondított volna bele a Zeppelinház, Zaha Hadid bármilyen rémálma; a Dunaparti szállodasor, tudjuk, megvalósult, sajnos ez komoly probléma is volt annak idején, amikor megkapta ez a terület a világörökségi besorolást, de az Erick van Egeraatféle ház is például a Hősök terén, az úgynevezett toronyházvita is ebbe a kategóriába soroltatik értelmezésünk sz erint. Csak sajnos az a probléma, hogy mindezen épületek, amiket én most itt fölsoroltam, megvalósultak vagy megvalósulhatnának a jelenlegi törvényi szabályozás szerint. (10.20) Tehát az Étv., az épített környezet alakításáról szóló törvény, csakúgy, mint a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint ezeket az épületeket meg lehetett terveztetni, el lehetett fogadtatni. Sajnos, a jelenlegi törvény sem hivatkozik másra, hiszen ha a 7. § (5) bekezdésének d) pontját tekintjük, akkor ugyanezeket a törvé nyeket sorolja, veszi számba, illetve az abban megfogalmazott tilalmakat és korlátokat veszi át. Ezért javasoljuk ennek kibővítését. Legyen a kultúráért felelős miniszternek lehetősége egy külön rendeletben további korlátokat és szigorú tilalmakat megfogal mazni a világörökségi helyszínek tekintetében, hogy pontosan ezeket a rossz példákat, amiket az előbb felsoroltam, meg lehessen előzni, ki lehessen kerülni. Meggyőződésünk, hogy nem lehet egyéni ízlés kérdése az, vagy pedig esetleg ne adj’ isten, valamifaj ta háttérmutyi vagy lobbi kérdése az, hogy ezen világörökségi helyszínek sorsa hogyan alakul. Igen, ebben a reményeink szerint elfogadásra kerülő javaslat szerinti miniszteri rendeletben
