Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 17 (92. szám) - A világörökségről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - HEGEDŰS LORÁNTNÉ, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
3395 bizony egyegy településen sokszor csak az egyedüli műemlék épületet jelentik, tehát kijelenthetjük azt, h ogy ennél sokkal több forrásra lenne szükségünk. És arra is szükségünk lenne, hogy a turisztikai bevételekből minél több forrást fordítsunk - akár úgy, ahogy a horvátok, akár úgy, ahogy a franciák megteszik - épített örökségünk védelmére, hiszen turisztika i vonzerőt is jelentenek. Miképpen a világörökségi helyszínek is jelentős turisztikai vonzerővel bírnak, úgy egyéb más műemlékeink is turisztikai vonzerőt jelentenek. Tisztelt Képviselőtársaim! Összefoglalásul annyit tudok mondani, hogy a Fideszfrakció me sszemenőkig támogatja ennek a törvénynek az elfogadását, nagyon örülünk annak, hogy a kormányzat kidolgozta a törvényjavaslatot és benyújtotta a parlament elé. Arra kérjük képviselőtársainkat, hogy támogassák ennek a törvénynek a mihamarabbi megszületését, és támogassák azt, hogy 2012től a világörökségi helyszínek működtetésére további 400 millió forint álljon rendelkezésünkre. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki kör k övetkező felszólalója Hegedűs Lorántné, a Jobbik képviselője. Képviselő asszony, öné a szó. HEGEDŰS LORÁNTNÉ , a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! “A magyarság érték az emberiség csillagokhoz vezető útja számára” - fogalmazott egykor Illyés Gyula, és vele együtt vallhatjuk mi is, hogy valóban mindaz, amit magyar kéz és elme alkotott, az sokban hozzájárult az emberiség fejlődéséhez, egyetemes kultúránk létrejöttéhez. Egyes kiemelkedő alkotásokat ezek közül a nagyvilá g is külön elismerésre méltónak ítél és díjaz, annak megőrzését különösen is fontosnak minősíti. Eddig nyolc ilyen, úgynevezett világörökségi helyszín került nevesítésre. Mi, magyarok azonban tudjuk, hogy hazánk, a Kárpátmedence ilyen nemzetközi elismerés re méltó értékek százait őrzi, még ha erről a nagyvilág egyelőre talán mit sem tud. Ezért tehát, amikor az úgynevezett világörökség védelméről kívánunk törvényt alkotni, fontos, hogy azzal az ambícióval tegyük ezt, hogy reményeink szerint egykor nem nyolc, hanem annak többszöröse lesz a védett világörökségi helyszíneink száma. Ebben a törekvésünkben nyugodtan tekinthetjük példának Olaszországot, amely szinte minden évben új és új városát fogadtatja el a világörökség részeként úgy, hogy már egyesek azt ajánl ják, hogy talán egyszerűbb volna Olaszországot egy az egyben a világörökség részeként tekinteni, hogy le lehessen tudni előre sok papírmunkát. (Derültség.) Nos, engedjék meg, hogy előzetesen a törvényjavaslat kapcsán néhány általános megjegyzé st tegyek. A javaslat felépítése világos, jól áttekinthető, egyértelmű hierarchiát állít fel a tárgykörrel kapcsolatos döntésekkel, intézkedésekkel kapcsolatban. Sokban hasonlít a rokon témájú kulturális örökségvédelmi, illetve építészeti kormányrendeletek hez, azok gondolkodásmódjához. Így jól illeszkedik tehát megítélésünk szerint a már meglévő jogrendbe. Sajnos, néhol a megfogalmazás esetenként kissé nehezen érthető, talán magyartalan. Nos, most szeretnék áttérni a koncepcionális jellegű kérdésekre a törv ényjavaslattal kapcsolatban. A törvényjavaslat bizonyos alapfogalmakat evidenciaként kezel, használ. Ilyen például az “érték” szó. Külön ezt nem is értelmezi, hacsak nem tekintjük annak a 2. § (1) pontját, ahol ugyan találhatunk egy definíciót erre nézve, de azt inkább tekinthetjük egy nemzetközi jogi kategória hivatalos magyar megfelelőjének, semmint valódi értelmezésnek. Sajnos egyébként ez a szó a teljes magyar jogrendben mostohagyerekként van kezelve, mondhatjuk, s csak aligalig van érintve, csakúgy, m int egyébként a “közérdek” szó is. Pedig ha valahol, akkor itt, ebben a törvényben nagyon is szükség volna egy világos, időtálló és egyértelmű megfogalmazásra, tételezésre. Nem kellene ettől félni, kedves képviselőtársaim! Előttünk bizony 2500 év ilyen ért elmű kutatása és tudománya van. Tudjuk, már a görög spekulatív gondolkodás része volt az axiológia, az
