Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 17 (92. szám) - A világörökségről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - L. SIMON LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3394 határ ainkon túlra nyúló világörökségi helyszínen túl lehet még további olyanokat találni, amelyek alkalmasak arra, hogy a nemzetek együttműködjenek a kulturális örökség megóvása érdekében. Törekedni kell arra, tisztelt képviselőtársaim, hogy e törvény felhatalm azására számítva, arra építve további olyan helyszíneket legalábbis nomináljunk, és ha lehet, akkor mindenképpen az UNESCOval a világörökségi védettséggel bíró helyszínek közé felvegyünk, amelyekre méltán büszke Magyarország, méltán büszke a magyar nemzet . Az előttünk fekvő törvénytervezet nagyon fontos rendelkezéseket foglal magában a kezelési terv tekintetében. Nagyon fontos az, hogy ugyan a jelenleg hatályban lévő 2001. évi XCIV. törvény 5. § (3) bekezdése értelmében a jelenlegi világörökségi helyszín v onatkozásában is kezelési tervet kell készíteni, ugyanakkor nincs olyan hatályos jogszabályunk, amelyben kötelező erejű kezelési tervről rendelkeznénk. Tehát ez a paragrafus, amely a kezelési terv létrehozásáról rendelkezik, egy félkarú óriás, mert azt nem tudjuk biztosítani, hogy a ténylegesen érintett települések számára a világörökségi helyszínekkel kapcsolatban megfelelő szabályozási terv születhessék. Az előttünk fekvő törvényjavaslat érdeme, hogy egyértelművé teszi: a kezelési terveket majd kormányren delet fogja kihirdetni, s ez a kormányrendelet lesz a garancia arra, hogy kötelező erejű előírások érvényesüljenek a világörökséggel védett területek szabályozását, városrendezési szabályozását tekintve. Külön fontosnak tartom megemlíteni, hogy a törvényte rvezet értelmében, annak elfogadása esetén a jövőben a kultúráért felelős miniszter világörökségi gondnokságokat nevez ki. Azt is fontos kiemelni, hogy világörökségi helyszínenként fog ez megtörténni. Lehetőség lesz tehát arra, hogy erősen pozicionáljuk ez eket a világörökségi helyszíneket. Szeretném kiemelni a finanszírozási hátteret is, amiről Hiller István képviselőtársam is beszélt. Ne menjünk el a mellett a tény mellett, hogy az elmúlt nyolc évben az örökségvédelem forrásai drasztikusan csökkentek. Külö n ki kell emelnünk, hogy az egyházi örökségvédelem forrásai 2010re, a kormányváltás idejére 0, azaz nulla forintra szorultak vissza, eltekintve a Mátyástemplom rekonstrukciójának a külön támogatásától. A jelenlegi parlamenti többség, mint emlékeznek rá k épviselőtársaim, a tavalyi költségvetési vitában újra biztosított egyházi örökségvédelmi forrásokat is, de mint látjuk, a jelenlegi világörökségi helyszínek között is van egyházi ingatlan - gondoljunk csak a Pannonhalmi Bencés Főapátságra, és arra is gondo ljunk, hogy a budai várnegyedben is vannak egyházi ingatlanok , ám mindezeken túl az is látható, hogy a kulturális örökségvédelem forrásait jelentős mértékben kellene növelnünk. Jogos kérdés az, hogy a nyilvánosság előtt elhangzott 400 millió forint erre elége. Én is azt gondolom, amit Hiller István képviselőtársam mondott, hogy ez a 400 millió forint pont 400 millióval több annál, mint amennyi eddig volt, de ennél sokkal többre lenne szükségünk. Arra kérem képviselőtársaimat, a költségvetési vita tárgyal ásánál mindent tegyünk meg annak érdekében, hogy ez a 400 millió forint rendelkezésre álljon. Nem titok az sem - hiszen már a nyilvánosság előtt is folytattunk erről szakmai vitát , hogy még ebben a törvénykezési időszakban valamilyen formában szeretnénk, ha a nemzeti emlékhelyekről is tárgyalnánk. A nemzeti emlékhelyek jogszabályi, törvényi szintű védelme - legyen az akár önálló törvény vagy esetlegesen valamelyik törvényhez csatoltan törvényrészletként jelenjen meg, ezt még nem döntöttük el - további for rásokat, reményeim szerint legalább 200 millió forintot fog jelenteni a területnek. (10.10) Ez a kettő együtt: a világörökségi helyszínekre fordítható 400 millió, a nemzeti emlékhelyekre fordítható 200 millió forint már jelentős forrásnövekedés a kulturáli s örökségvédelem területén. Hozzá kell tennem, hogy látva azt, hogy egyébként Magyarországon a műemlékeink állapota milyen, hogy a kiemelt állami műemlékek nagy része fölújításra szorul, hogy a vidéki kastélyaink nagy része az elmúlt húsz évben legalább an nyit pusztult, mint amennyit a szocializmus időszakában; látva azt, hogy vidéki településeink templomai milyen állapotban vannak, és ezek a templomok