Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 9 (89. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Kövér László): - DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár:
2997 Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Kövér László) : A kormány nevében Hoffmann Rózsa államtitkár asszonynak adom meg a szót. DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár : Köszönö m, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Ön már negyedízben olvassa a kormány fejére azokat a vélt hibákat, amelyeket a közel egyéves kormányzásunk alapján a felsőoktatással kapcsolatban elkövettünk. Én minden válaszomban, amit ön volt szíves tudomásul venni, h ogy én adtam önnek választ, arra próbáltam a gondolatait irányítani, hogy beszéljünk már a felsőoktatás súlyos gondjairól, és ne csak kifejezetten a számokról és a forintokról. Ön ez elől mindig kitért, és most elmondta körülbelül ugyanazokat a vádakat, ré szben igaztalan állításokat, amelyeket én már három alkalommal, március 16án, 28án és április nem emlékszem, hogy hányadikán az azonnali kérdésére megválaszoltam. Most viszont nem leszek ilyen úrinő, és miután önök nyolc évig kormányoztak, csak néhány ol yan mozzanatot említek a felsőoktatás mai bajaiból, amelyeket önök idéztek elő a nyolcéves kormányzásuk során, és amely diagnózisban a felsőoktatás minden egyes szereplője egyetértett, köztük a Rektori Konferencia, a teljes kormányzat és a felsőoktatás sza kszervezete is. Csak néhány ilyet: az oktatás színvonala, pontosabban eredményessége évről évre romlott. Nincs egyetlenegy olyan magyar egyetem vagy főiskola sem, amely a nemzetközi mezőnyben az élvonalhoz tartozna, jóllehet azért még mindig vannak olyan c súcsok, amelyeket érdemes mintául tekinteni. Az állam szerepe a felsőoktatásban tisztázatlan, újra kell gondolni. A források elosztása egyenetlen. A magyar felsőoktatás szerkezete túlburjánzott lett. Több mint 120 karon, több mint 300 mesterszakon, 120 ala pszakon folyik képzés 210 képzési helyen, egy tízmilliós országban. Vannak olyan szakok, amelyeket több mint 30 helyen oktatnak, ki tudja milyen színvonalon, de 36 helyen oktatott szak is van, és nem egy olyan, amit 20 helyen. Erre van szüksége a magyar fe lsőoktatásnak? Sokszor hatnyolc hallgatóval, csak azért, hogy az intézmény infrastruktúráját fenntartsák. Eközben a hallgatók létszáma, pontosabban az élve született gyerekek és a felsőoktatásba belépők létszáma csökken, a felsőoktatás létszáma pedig ezze l együtt nő. Nincs elkülönítve, mi több, teljesen összekuszálódott a felsőoktatás két meghatározó intézményének, a főiskoláknak és az egyetemeknek a funkciója, soha nem tudták tisztába tenni a felsőfokú szakképzés szerepét. 2006ban úgy vezették be a kétci klusú képzést, hogy nem adtak elegendő időt arra, hogy a tudomány, a szakok specialitásainak és a munkaerőpiaci igényeknek a feltérképezésével pontosan számba vegyük, hol indokolt a kétciklusú képzés bevezetése és hol indokolatlan. Emellett az egyetemi be lső döntési mechanizmusok is követhetetlenné váltak, s radikálisan csökkent a műszaki és természettudományos képzésben részt vevők arányszáma, ami pedig az ország gazdasági fejlődése szempontjából is hajtómotor lehetett volna. (13.40) Nos, nekünk ezeket a problémákat kell orvosolni. Erre letettünk egy javaslatot, ami nem felel meg a valóságnak, hogy kidobták az ablakon. Képviselő úr, aki az ország nyilvánossága előtt és a parlament színe előtt állításokat fogalmaz meg, tisztelettel kérem, nézzen utána az ál lításai valóságtartalmának. Ez nem felel meg! Most az, hogy néhány, számunkra vagy nekünk nem igazán kedvező újság ezt ilyen körülmények között tálalta, ahogy ezt ön itt elmondta, az a sajtószabadságba belefér, de nem fér bele a parlamentbe. Szeretném elmo ndani ismételten, körülbelül negyedszer, hogy új szempontok merültek fel az elmúlt időszakban. Valóban meg kell vizsgálnunk azt, hogy hogyan lehet ezt a túlburjánzott, irracionális szerkezetet mederbe terelni, de megismétlem: nincs még döntés. Kérdések van nak, és az sem felel meg a valóságnak, hogy nem konzultálunk a Rektori Konferenciával. Minden rektorral személyesen én magam, csoportokban beszélek, az utolsó ilyen beszélgetés holnap lesz, és nem az utolsó.
