Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 9 (89. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - DR. HILLER ISTVÁN (MSZP):
2996 DR. HILLER ISTVÁN (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselő Asszonyok és Képviselő Urak! A felsőoktatásról szeretnék beszélni, professzorok és hallgatók világáról, arról a világról, ahol most teljes a bizonytalanság, az értetlenség és a káosz. A kormány oktatási államtitkársága, igen tisztelt hölgyeim és uraim, tavaly novemberben tette közzé felsőoktatási koncepcióját, a készítők várakozása olyan egyértelmű volt, hogy a k oncepció elfogadását egyértelműnek és biztosnak tartották, olyannyira, hogy az elkészített kormányelőterjesztést és a miniszterelnök úr nevét 2011. januári dátummal oda is nyomtatták. Ez itt az előterjesztés, ez meg Orbán Viktor miniszterelnök úr aláírása , illetve az odanyomtatott név, 2011 januárja. Ehhez képest a fogadtatás teljesen más volt; igaz, egyértelmű és egyöntetű. A szakmai szervezetek, a szakszervezet, a Magyar Tudományos Akadémia erősen kritizálta, a Rektori Konferencia a visszavonását követel te, és még kormánypárti sorokban is szót emeltek, és azt mondták, hogy ez az irány rossz, ebből baj lesz. Hát lett belőle. Végül is akkora volt a szakmai nyomás, hogy a kormány nem is tárgyalta ezt az előterjesztést, és az államtitkárság visszavonta. Eltel t aztán néhány hét, nagy csendben elkészült egy következő variáns mindenféle háttérszámítás és háttértanulmány nélkül, és furcsa módon egyet kell értsek az ország miniszterelnökével, Orbán Viktor miniszterelnök úr ugyanis úgy döntött, hogy ezt az újabb kon cepciót a kormányülésről süvítve vágja ki. Jól tette. Eltelt néhány nap, aztán egy újabb koncepció látott napvilágot, amely különösebb egyeztetés nélkül megvonná számos magyar egyetem és főiskola önállóságát, így megszűnne az önálló intézményi felsőoktatás Győrben, Szolnokon, Kaposvárott, és úgy mellékesen a koncepció szétverné a Corvinus Egyetemet, az egyik legismertebb és legelismertebb magyar felsőoktatási intézményt. Valóban elképesztő! Erről sem az érintett rektorok, sem a professzorok, sem az adott vá rosok polgármesterei nem tudtak semmit. Aztán szokás szerint megint jött mindenféle magyarázkodás, hogy nem is annyira vernék szét, meg hogy nem is úgy vernék szét, de hát a károkozás már megtörtént. Annyit biztosan lehet tudni a szegény Széll Kálmánról el nevezett megszorító csomagból, hogy a felsőoktatásból 38 milliárd forintot kívánnak kivonni. Az államilag finanszírozott hallgatói számot, amit már így is csökkentettek, 53 500 főről két éven belül 30 ezerre kívánják csökkenteni. A költségtérítést, ami már önmagában is egy nevetség, hiszen a világon mindenhol azt az összeget, amit egy hallgató a felsőoktatási tanulmányaira köteles fizetni, tandíjnak hívják, ezt a kormány költségtérítésnek nevezi, no ennek az összegét átlagosan a duplájára kívánják emelni. H ogyan fordulhat ez elő? Hogyan fordulhat elő, hogy a köztársaság kormánya elé egy olyan koncepció érkezik, amelyet minden szakmai szervezet elutasít, a rektorok a visszavonását követelik, és láthatóan semmilyen háttérszámítás nincs mögötte? Úgy, tisztelt h ölgyeim és uraim, hogy az elmúlt tíz hónapban önök kegyeskedtek minden, az oktatáspolitika költségvetési számításaihoz értő szakértőt kirúgni, nem azokat, akik az elmúlt kormányt szolgálták, hanem akik 2025 éve minden kormányt szolgáltak, akik ennek a köz társaságnak az érdekében valóban számszerűsítették mindazt, amit egy politikai akarat kinyilvánítani gondolt, aztán most ott állnak, hogy a kijelentéseik mögött semmiféle elképzelés, semmiféle számszerűség nincs, és tízmilliárdokat tévednek. Érthető, hogy ez így elfogadhatatlan. Az egyeztetés egész egyszerűen elfogadhatatlan és nevetséges. A Rektori Konferenciával méltatlanul kevés az egyeztetés, ímmelámmal néhány rektorral, akivel éppen jóban akarnak lenni, akivel meg nem, azt meg sem hívják egyeztetésre. Hasonlóképpen azt kell mondjam, hogy az egész irány tekintetében a köztársaság jelenlegi kormányának és annak államtitkárságának semmilyen elképzelése nincs. Elnök úr, tisztelt Országgyűlés, ez így nem oktatásügy. Ez önöknek láthatóan nem megy. Ez nem okt atásügy, nem építkezés, hanem rombolás.
