Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 3 (88. szám) - Jens Ackermann, a Bundestag magyar baráti csoportja elnökének és kíséretének köszöntése - Az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba történő befizetésekhez kapcsolódó kedvezmények megalkotásáról és az Alap létrehozásával kapcsolatos törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - TUKACS ISTVÁN (MSZP):
2887 államadósság elleni küzdelem kérdése. Ez bizony azt az államtitkár úr által nyomatékkal elmondott mondatot, amely szerint a kormány mindig fő céljának tekintette az államháztartási hiány elleni küzdelmet, kérdésessé teszi . Szeretném ezt a négy irányt és a négy váltást felidézni. Kormányra kerülésükkor Matolcsy úr és mások azt hirdették, hogy 67 vagy nagyobb százalékos arányú költségvetési hiányt is elbírna az ország. Nem kell különösebben közgazdasági zseninek lenni ahhoz , hogy ez a feltételezés és ez a kívánalom - fogalmazzak inkább így: cél - azt tételezte fel, hogy bizonyára nagyobb államháztartási hiányt akartak az elmúlt időszakban; azért, mert hogyha elviselhető lett volna a 67 százalékos vagy nagyobb költségvetési hiány, amelyre mindannyian emlékszünk, hogy a kormány első céljai között volt, míg Brüsszelbe el nem ment a kormányfő és annak minisztere, akkor ez nyilvánvalóan államháztartási hiányt növelt volna. Ezért tehát erről a koncepcióról, ami később nem valósult meg, erről azt állítani, hogy az államháztartási hiány elleni kormánypolitika első lépése lett volna, bizonyára ez nem állítható. Persze, nem történtek lépések ennek a politikának - én magamban úgy szoktam nevezni, költekezési politikának - a követésére, mert Brüsszel elég hamar világossá tette, hogy 3,8 százalék és 3 százalék az elmúlt évre és mostanra az elviselhető hiány, és Matolcsy úr ezt hirdetve tért vissza onnan. A második ilyen konkrét váltás a 29 pontos szabad pálinkafőzéses akcióterv meghirdetés e volt, amely azért nem tartalmazhatta az államháztartási hiány csökkentésére irányuló törekvéseket, mert céljai között egyébként a költségvetés hiányának növelése szerepelt. Első számú célja az adórendszer megváltoztatása volt, és a 16 százalékos adórends zerre - ami ugyan most nem annyi - való átállásnál számolhatott költségvetési hiányokkal. Számolhatott azért, mert bebizonyosodott, hogy bizony ez az adórendszer hiányokat okoz, komoly hiányokat. A személyi jövedelemadóból kieső rész, természetesen az igaz ságtalansága mellett, hogy a gazdagoknak szól, azt tartalmazza, hogy ott bizony hiányoznak komoly százmilliárdok, és ugyanez történik egyébként a társasági nyereségadóban és egyébként szintén a tehetősek javára meghozott vagyoni típusú jövedelmekre vonatko zó adókban, osztaléktípusú jövedelmekre vonatkozó adókban is. Ha ez így van, és ehhez hozzávesszük még azokat az apróságokat, mondjuk itt a pálinkafőzés kapcsán, ami komolyságát tekintve nem tartozott a 29 pont legjobb döntései közé, ámde 8 milliárd hiányt szintén előidéz, vagy néhány olyan apró döntés kritikáját, amely szintén költségvetési hiányt csökkent, megállapíthatjuk, hogy ez az akcióterv bizony nem az államháztartási hiányt csökkentette, hanem az államháztartási hiány növelésére irányult, éppen azé rt, mert csökkentette a költségvetés bevételeit. (15.00) Aztán jött a harmadik ilyen pont, a költségvetés. Tisztelt Képviselőtársaim! Az a költségvetés, amelyről néhány hónappal ezelőtt ebben a Házban önök azt mondták, hogy új, más és minden idők legjobb k öltségvetése, egy hónapot élt, azért, mert számai nem voltak kellőképpen átgondoltak és kidolgozottak - erről egyébként a költségvetési bizottsági ülésen legutóbb a tárca államtitkára is számot adott , nem volt átgondolt az a tervezés, amely adóbevételekr e vonatkozott, és komoly, 100150 milliárdos kockázatokkal számolt. Ez a költségvetés azért jelentett fordulópontot az önök költségvetési politikájában, mert egy hónapig élt, és kiderült, hogy egy hónap után, éppen az elmondott döntések miatt is 250 milliá rdot előbb zárolni, majd később kivenni kellett ebből a költségvetésből. Rebesgetik, hogy egyébként ez már bázisszintű tervezést jelent a következő évre, magyarul a 250 milliárd nem fog visszakerülni az önök által vagy a kormányuk által elkölthető pénzek k özé. (Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) S végül jött a negyedik, az önök által Széll Kálmántervnek, általunk Orbáncsomagnak nevezett döntéssorozat, amely élénkülésre, a versenyképesség növelésére és az államadósság ell eni küzdelemre irányul. Tisztelt Képviselőtársaim! Hogyha ez így van, mint ahogy államtitkár úr ezt állította, akkor rá kellene arra a pontra mutatni, hogy mely az a pont, vagy rá kellene azokra a pontokra mutatni, hogy melyek azok a pontok, amelyek ezt az élénkülést, ezt a
