Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. április 18 (84. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (Kövér László): - DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik):
2429 Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kérem önöket, hogy ne személyválogatóan álljanak hozzá ehhez a kérdéshez, ne azt nézzék, hogy kiket érintett ez a törvény - sajnos az önök frakciójából is , hanem azt v egyék figyelembe, hogy Magyarország elindulhat ezzel a törvénnyel is, ennek a törvénynek is köszönhetően egy szebb jövő felé. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Kövér László) : Most pedig Nyikos László képviselő úr követke zik. DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik) : Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Országgyűlés! A közpénzügyekkel kapcsolatos néhány paragrafushoz szeretnék az utolsó lehetőségként hozzászólni. Névváltozások is vannak: nem közpénzügyek, hanem közpénzek lesz, úg y tűnik, a végleges címe ennek a résznek. Ez rendben is van. Azonban a 36. cikk hátrányára változott a 20. ajánlási pontban szereplő módosító indítvány következtében, és erre szeretném a szíves figyelmüket fölhívni. Az a javaslat, ami most módosulni fog, ú gy tűnik, az egység és teljesség költségvetési elvét foglalta magában, amennyiben azt mondta, hogy valamennyi állami bevételnek és kiadásnak a központi költségvetésben szerepelnie kell. Ezt most egy módosító indítvánnyal ki akarják váltani, és ezek után az átlátható költségvetés elve sérülni fog, mert nem lesz minden állami bevétel és nem lesz minden állami kiadás egy, azaz egy költségvetésbe foglalva, hiszen ez az oldottabb fogalmazás, amit itt a javaslat tartalmaz, ezt sajnos meg fogja engedni. Ki fognak lógni továbbra is az egységes költségvetésből olyan hatalmas pénzösszegek, mint korábban a Műsorszolgáltatási Alap, amit most a Médiatanács felügyel, és a költségvetési törvény megalkotásával foglalkozó képviselők, szakemberek számára, a közvélemény számár a nem lesz rálátás, nem lesz áttekinthető ez a költségvetés, ha ez az indítvány így fog maradni, ahogy ezt önök javasolják. Ugyanehhez a paragrafushoz szeretném azt a gondomat, illetve azt az ellenérzésemet megfogalmazni, hogy önök kifelejtettek egy nagyon fontos fogalmat ebből a paragrafusból: ez a zárszámadás fogalma, amit a magyar történeti alkotmány 1870 óta ismer, és mind a mai napig ismeri nemcsak a hatályos alkotmány, hanem ismeri az államháztartási törvény és más törvények is. Ezt nem tudom, miért f elejtették ki, hiszen a költségvetési jog a törvényalkotással, a költségvetési törvény megalkotásával és a zárszámadással együtt válik teljessé. Egy ilyen szép magyar fogalmat, amely teljes egységbe foglalná az Országgyűlés költségvetési jogát, miért kell kihagyni az alaptörvényből? Nemcsak a költségvetési jogi szakma, hanem a közgazdász szakma védelmében is hadd hívjam föl arra a figyelmüket, hogy önök egy jó szándékú nyelvújítással egy butaságot írtak, írnak bele az alaptörvénybe, nevezetesen a bruttó haz ai terméket elnevezik teljes hazai összterméknek, amit gondolom, valami jó szándékú nyelvész javasolt önöknek, mert féltek a “bruttó” szótól, ami már magyarrá vált az évek során. A bruttó hazai termék vagy GDP fogalmát használja az üzleti élet, a tudomány, a közgazdász szakma és mi magunk is. Tehát teljesen értelmetlen egy öncélú, úgymond nyelvújító gesztussal vagy szándékkal kidobni a szótárból egy olyan kifejezést, ami rögzült, és ami csak gondokat fog okozni a tanításban, oktatásban, üzleti életben egyar ánt. Teljesen értelmetlennek tartom erőltetni egy bejáratódott és közismertté vált kifejezésnek a felváltását. Tisztelt Képviselőtársaim! Hadd szóljak még annak kapcsán egy szót, egynéhány mondatot, hogy az Állami Számvevőszék alelnökéről nem beszél az ala ptörvény. Nem tudom, hogy ez tudatose. Az Állami Számvevőszéknek van egy alelnöke, önök választották jó fél évvel ezelőtt. Mi fog történni akkor, ha ez az alaptörvény hatályba lép, és nem tartalmaz az alelnökre vonatkozóan semmit sem? Van egy ember, aki m ost alelnöke a Számvevőszéknek - január 2ától kezdve de jure nem létezik. A fantáziájukra bízom, hogy ezek után mi fog történni, mi történhet.