Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. április 18 (84. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (Kövér László): - SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik):
2428 hogy később csak ennek a módosításával lesz lehetőség, tehát akkor praktikusabb lenne már eleve úgy megalkotni az alaptörvényt, hogy később emiatt ne kelljen módosítani. Ezért kérjük önöket, hogy fogadják be ezt a módosító javaslatunkat. Köszönöm a figyelmet. ( Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK (Kövér László) : Szilágyi György képviselő úr következik. SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Jómagam is a 9. ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni. Dúró Dóra képviselőtársam elmondta, hogy a rendszerváltásnál lehetőség lett volna megtenni ezt a lépést. Nemcsak lehetőség lett volna, hanem meg kellett volna tenni ezt a lépést, hogy akik kiszolgálták az előző kommunista rendszert, azok ne vehessenek részt a közéletben. Gondoljunk csak bele, hogy mennyivel másképp alakult volna az elmúlt húsz év! A privatizációt, az ország szétrablását nem irányíthatták volna volt kommunista vezetők, KISZtitkárok, szttisztek, besúgók és ügynökök. Azt a mérhetetlen vagyont, amit a privatizáció során elraboltak és elloptak, nem a saját hasznukra fordíthatták volna, hanem az országra, az ország gyarapodására lehetett volna fordítani, mennyivel másképp állnánk. Gondoljunk csak bele, hogy az elmúlt húsz évet ebben az esetben nem tematizálhatták volna Lendvai Ildikók é s Gyurcsány Ferencek, nem határozhatták volna meg, hogy mit mondhatunk és mit gondolhatunk az elmúlt húsz évben, hiszen nagyon sokáig ez történt, nem határozhatták volna meg és nem gyalázhatták volna a történelmünket, az értékeinket és a múltunkat, hiszen ha ez a törvény akkor megszületett volna, ezt eredményezte volna. Azt eredményezte volna, hogy nem így alakult volna az elmúlt nyolc évünk sem, hiszen Gyurcsány nem lenne milliárdos, és az Apróklánnak nem lenne ilyen befolyása az ország életére, hogy Gyur csány Ferenc miniszterelnök lehetett volna. Mennyivel más lenne az önök helyzete is, ha nem egy ilyen nyolc év után kellett volna átvennie a kormányzást, ha nem egy ilyen nyolc év állna mögöttünk, amely nyolc évnek köszönhetően ilyen helyzetbe hozták az or szágot! De ha akkor nem tették, akkor most tényleg aktuális lenne az önök választási szlogenje: itt az idő, most kellene megtenni, hiszen most Isten ismét lehetőséget adott a kezünkbe, hogy a következő 20, 50 vagy 100 év ne ilyen legyen. Zárjuk ki most a v olt kommunista vezetőket a közéletből, mondjuk ki most, hogy mostantól sem gazdaságilag, sem politikailag nem irányíthatják az országunkat. Azt írják az alaptörvényben, hogy “a mai szabadságunk az 1956os forradalmunkból sarjadt ki”, és az ’56 utáni diktat úra bűnei elévülhetetlenek, és mégis az ’56os hősöket meggyilkoló, megkínzó, családok tízezreit tönkretevő kommunista bűnösök büntetlenül élnek közöttünk; de mit élnek - mint ahogy mondtam , gyarapodnak, gazdagodnak és kajánul nevetnek az áldozatok képéb e, és önök a kétharmaduk birtokában ezt tétlenül nézik. Nem szép mondatokat kell leírni, hanem cselekedni kell. A tettei minősítik az embert és nem a szavai. A szabad magyar nemzet jogos igénye, hogy a szocialista elnyomó hatalmat megtestesítő egykori funk cionáriusok, hálózati személyek ne vehessenek részt a mai demokratikus közélet alakításában, különösen az állami döntések meghozatalában ne vihessenek közhivatalt, illetve ne gyakorolhassanak befolyást állami vagy önkormányzati vállalatokban viselt tisztsé geiken keresztül a nemzetgazdaság folyamataira. (14.30) Az alaptörvényi szabályozás jogpolitikai indoka az, hogy a rendszerváltás utáni Magyarország demokratikus hagyományaihoz igazodóan szükséges a szocialista korszak személyzeti politikájával történő elv i szakításról a lehető legmagasabb jogalkotási szinten rendelkezni, másrészt ebben az esetben az alkotmány rögzítene egységes és kötelező keretszabályokat minden olyan alacsonyabb szintű jogszabály számára, amely nemegyszer szerteágazó módon rendezi a módo sítás által érintett vezetők jogállásának egyes kérdéseit.
