Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. április 4 (82. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz):
2197 nap, mert az ő felszólalása olyan, az MSZP stílusát is meghaladóan szemtelen volt, amely kérdőre vonta az önkormányzatok hitelfelvételét, elmondva azt is, hogy természetesen voltak olyan önkormányzatok, amelyek kevésbé szorultak rá. Habár le het, hogy ha Szegedet megnéznénk, ez így önmagában nem igaz, de tény az, hogy voltak olyan önkormányzatok az elmúlt nyolc évben is, amelyek jelentős állami támogatásokat kaptak, beruházásaikhoz az önrészt finanszírozták, vagy célzott állami támogatásokat k aptak. Volt például olyan önhikirendszer, ahol a megyéknél úgy osztották el a szocialisták a pénzt, hogy százmilliót kapott a szocialista önkormányzat, egy a tizenkilencből, tizennyolc másik, ami nem szocialista volt, ugyanannyit kapott. Tehát tulajdonképp en pártpolitikai alapon osztogatták a pénzt, és osztogatták az állami támogatásokat is. Ami még fontosabb ennél, hogy az elvonások is olyan mértékűek voltak, amelyek rákényszerítették az önkormányzatokat az életben maradásra. Tehát nyilvánvaló, hogy a korm ányzat azt a felelősséget is vállalja, és vállalni is kell - ahogy itt elhangzott, államtitkár úr is elmondta , hogy ez az ellenőrzés, illetve felügyelet azzal is jár természetesen, hogy biztosítani kell a feladatok támogatását. Ez a legtöbb országban egy ébként így van - vita van a szakirodalomban is arról, hogyan lehet finanszírozni ezeket a feladatokat. Befejezésül hadd mondjak még el annyit, ha már itt szó volt arról, hogy kik nincsenek itt, hogy sajnos jó lett volna ezt az alkotmányozási vitát még nagy on régen, húsz évvel ezelőtt lefolytatni. Akkor ilyen módon erre nem kerülhetett sor, hogy új alkotmányról beszéljünk; kár azokért a képviselőkért, sajnálom - személy szerint egymondatos kitérőt hadd tegyek , hogy akkori társaim, Csengey Dénes és Horváth Balázs nem lehetett itt. Ugyanakkor pedig tulajdonképpen azt is sajnálhatjuk, hogy az előbb említett MSZPfrakció nincs itt, habár azzal hadd zárjam, igazán akkor lett volna jó, ha húsz évvel ezelőtt vonultak volna ki az alkotmányozásból, akkor illett voln a, hogy ne vegyenek részt, és akkor nem most kellene egy új alkotmányt alkotnunk. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most Zsigó Róbert képviselő úr következik, a Fideszképviselőcsoportból, rendes felszólalásra. Parancsoljon, képviselő úr! ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy rövid felszólalásomban az Alaptörvény Szabadság és felelősség címet viselő XXI. cik kéhez érkezett módosító javaslathoz, a köznyelvben ma már csak a családi szavazatnak nevezett részhez tegyek néhány megjegyzést. Tisztelt Képviselőtársaim! Amennyiben az Országgyűlés úgy határoz, hogy a tervezetből kiveszi ezt a passzust, és ezzel nem ad j ogot az anyának, hogy kiskorú gyermeke szavazati jogát gyakorolja, én jó szívvel fogok igennel szavazni az alaptörvény végszavazásánál; jó szívvel szavazok majd, de annak tudatában, hogy ezzel a kérdéssel hamarosan újra foglalkoznia kell az ország házának is, hiszen mindannyian ismerjük demográfiai problémáinkat, mindennap érezzük ennek negatív hatásait, és tudjuk, hogy hamarosan döntést kell hoznunk a gyermekek, a magyar társadalom 20 százalékát érintő ügyben is. Azt viszont szerencsésnek tartom, hogy ez a tervezet bekerült az alaptörvény beterjesztett változatába, mert fontos, hogy erről elmondhassuk a véleményünket. De elfogadom, hogy a nemzeti konzultáció tapasztalatai alapján most - és hangsúlyozom: most - elhalasztjuk e döntést. Azt kérem viszont minda nnyiunktól, hogy a közös gondolkodást ne hagyjuk abba, hiszen a kérdés megoldása mindannyiunk számára fontos lesz az előttünk álló évtizedben. Tisztelt Országgyűlés! Az emberek tavalyi döntésének, a nemzeti konzultáción elmondott véleményeknek és a parlame nti vita következtében mindannyiunk számára adott a lehetőség, hogy bölcs döntést hozzunk Magyarország alaptörvényéről; lehetőségünk van olyan sarokkő lerakására, amelyre minden magyar büszke lehet, amely segít elérni közös céljainkat, újra megbecsülni az értékteremtő munkát, megerősíteni a családokat, és megteremteni a jó élet feltételeit. Új