Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. április 4 (82. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - MANNINGER JENŐ (Fidesz):
2196 mindezeknek az összeillesztésével, hogy a vármegye névvel visszamegyünk ugyan ’45 elé szövegszerűen, miközben a mai megyéknek csak egy nagyon kis része volt ebben a formájában az a bizonyos vármegye. Talán Somogy, Vas és JászNagykunSzolnok az, amely ma területi integritását illetően is hasonlít azokhoz a vármegyékhez, ahhoz a vármegy éhez, amely vagy a két világháború között, vagy korábban abban a rendszerben volt, amely 1876tól bevezette az új közigazgatást, de ráadásul az 1876os reform előtt is számtalan olyan közigazgatási hungarikum volt Magyarországon, mint például a hajdúkerüle tek - ahonnan én is származom - vagy a jászkunkerületek, nem is szólva a szászok Királyföldjéről vagy a székelyek Székelyföldjéről, amelyek addig érvényben voltak. Tehát itt a vármegyerendszer egy rendkívül bonyolult közigazgatási struktúrát ír le, és ezek a mai területek, a mai megyék területei nem közigazgatási egységek a vármegye értelmében. Egységes vármegyerendszer ilyen szempontból csak 1876 és 1918 között volt, tehát ebből az ezeréves történelemből, ha itt most gyorsan fejszámolással végiggondolom, a kkor nagyjából 42 esztendőt ölelt fel. Miközben a vármegye kifejezés a történelmi dokumentumok szerint nagyjából 800 éves, úgy, ahogy itt már a vitában korábban utalás hangzott el erre, a megye kifejezés is több száz éves, és a reformkortól kezdve valóban Kossuth és Deák megyeként emlegetik a vármegyét. Mindenkinek szinte mást jelent, és nagyon keveseknek tehát jelenti tehát ugyanazt, és igazán nem kívánom ráadásul ezt egy financiális kérdéssel megfejelni, hogy mit jelent a megyékből vármegyéket alakítani, talán ez nem is szorosan idetartozó. Az természetesen igaz, hogy lehet érzelmi kérdés egy alkotmányról, egy alaptörvényről szóló vitában. Úgyhogy nem is a romantikusokhoz, nem is politikai elemzőkhöz meg nem is a gazdasági kérdéseket feszegetőkhöz szeretné k szólni, hanem azoknak szerettem volna még egy kicsit hozzátenni a vitához, hangsúlyozni azt, hogy a korábbi területi integritásukat élvező vármegyék ma nem azok a vármegyék, amelyek aztán holnap lennének a vármegye szó bevezetésével. (13.30) Mondom tehát összességében és összegzően azt, hogy a magyar vármegyerendszer egy gyönyörű történelmi hagyomány, de az új alaptörvényünk Magyarország XXI. századi közigazgatásának modern alapjait kívánja lerakni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Folytatjuk a rendes felszólalások sorát. Most Manninger Jenő képviselő úrnak adok szót, a Fideszképviselőcsoportból. Parancsoljon, képviselő úr! MANNINGER JENŐ (Fidesz) : Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, az idő nagyon rövid, így szívesen beszélnék ugyan a környezeti jogok védelméről, a környezetvédelemről és az adósság kérdéséről, amely messze mutat, mégis inkább csak a mai felvetett kérdésekre reagáln ék, az 52. és 60. ponthoz szólnék hozzá, amely az önkormányzatokat érinti, és már az alkotmányban is előremutatóan foglalkozna azzal, hogy milyen törvényességi felügyeletről, illetve pénzügyi ellenőrzésekről, szabályozásokról volna szó. Itt a mai nap kapcs án az itt nem lévő frakcióból már tettek említéseket, azt gondolom - majd rátérnék , hogy igazából talán ezért is fontos azt hangsúlyozni, hogy ez semmi módon nem befolyásolja az autonómiát, és általában azt lehet mondani, ha ismernék, Európában nagyon so kféle ellenőrzés, szabályozás és felügyelet működik, az a fajta rendszer, ami Magyarországon működött az utóbbi húsz évben, az viszonylag kevés országban található meg. Tehát önmagában nem ez a probléma, nyilvánvaló, hogy a részletek majd a sarkalatos törv ényekben lesznek szabályozva, a módosító javaslatok is már a célszerűséget tükrözték. Azért hadd reagáljak mégis a mai felszólalásra, amit az önkormányzatok hitelfelvételével kapcsolatosan tett Botka László MSZPs polgármester, aki most nincs itt, de ide ü zent még a mai
