Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. április 4 (82. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - PÁLFFY ISTVÁN (KDNP):
2194 alaptörvényjavaslatot, akár alkotmányjavaslatot beterjeszteni a tisztelt Ház elé, de nincsen joga arra, hogy egy már elfogadott, kész törvényt, egy hatályba lépett törvényt megtámadjon az Alkotmánybíróságnál. Tehát ha ezt mérlegre helyezzük, akkor azt látjuk, hogy a mérleg egyik serpenyőjében sokkal több jogot veszünk el, és ne m adunk hozzá jogot. Tehát tulajdonképpen ez a probléma, amit végig láttunk, hogy ezeknek a jogoknak, a népszuverenitást megtestesítő jogoknak a beszűkítése található ebben az új alkotmányban. Mi azt gondoltuk, és azt szerettük volna, hogy majd az új alapt örvény vagy az új alkotmány kapcsán ez majd egy konszenzus keretében fog megvalósulni, és népszavazással lesz megszavazva. De azt is láttuk, hogy ezt is el akarják venni, tehát nem akarják engedni, hogy népszavazással legyen elfogadva. Ugyanígy mi szerettü k volna azt, hogyha a népszavazás jogkörét az új alkotmány vagy az új alaptörvény kibővítené, hogy az emberek több kérdésben tudjanak állást foglalni. Szerettük volna, hogy például a nemzetközi szerződésekről is állást tudjanak foglalni az emberek, hogy ig enis kelle a magyar lakosság túlnyomó többségének, hogy elfogadjuke ezt a nemzetközi szerződést, avagy sem. Vagy egy nagyon fontos és nagyon sarkalatos dolog, hogy a katonaság, a Magyar Honvédség bevethető lehessene külföldön, avagy sem, adott esetben e zt is népszavazással döntsük el; vagy akár a közkegyelem gyakorlását, vagy sorolhatnánk azokat a kérdéseket, amik folyamatosan tiltva vannak, és amiket az új alaptörvény is tilt. Mi azt szeretnénk, ha a nemzetnek, a népnek sokkal több joga lenne, és sokkal közvetlenebbül tudná gyakorolni a demokratikus jogait. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most rendes felszólalásra Pálffy István képviselő úr kö vetkezik, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjából. Képviselő úr, megadom a szót, parancsoljon! PÁLFFY ISTVÁN (KDNP) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Itt az alaptörvény részletes vitájában soka n fűztek a konkrét módosítások elé némi általános bevezetőt. Engedjék meg nekem, hogy én is ezt tegyem, ami egyben olyan, mintha kétpercest nyomtam volna Gyüre Csaba képviselőtársam egyébként kiváló felszólalására. Köszönöm szépen, de azt emelném ki belőle , hogy mi van itt a legitimációs deficittel, éppenséggel a népszavazással kapcsolatban. Mindazok a technikák, amelyek itt az általános vita utáni módosításokat behozták, arra törekszenek, hogy széles konstrukciós alapokon nyugodjék a nemzet alaptörvénye, a nemzet alkotmánya, és nyilván nem lehet mindennek megfelelni. Én azt mondom, hogy feleljünk meg a magunk elé állított magas történelmi mércének, feleljünk meg a saját elvárásainknak. Igazán nem hiszem, hogy bármelyikünknek politikailag kellemetlenül kelle ne éreznie magát azért, mert Magyarország ebben a folyamatban egyedi és egyedüli. Mert azt szokták emlegetni, hogy egyedüli a tekintetben, hogy több párt konszenzusa nélkül vagy népszavazás nélkül készítené az alaptörvényét, vagy hogy egyedüli a tekintetbe n, hogy egyetlen, a kommunizmus időszakára visszadatálható alkotmánya van érvényben. Én azt hiszem, hogy a két dolog között szoros összefüggés van. Éppen ez a probléma. Mint ahogy az is egyedüli és egyedülálló Magyarország tekintetében, hogy 20 középkeleteurópai ország közül az elmúlt 20 évben sehol nem szerzett többséget, 53 százalékos többséget egy ilyen pártszövetség, és ez nem adott sehol sem kétharmadot. (13.20) Tehát ennek a három dolognak egészen szoros politikai összefüggése van. Ebből származtath ató a legitimáció, és nem feltétlenül csak olyan népszavazási kérdések feltételével, amelyre Gyüre képviselőtársam utalt. Tehát ki vitatná el például ilyen alapon Szerbiától azt a jogát, hogy 2006ban új alkotmányt alkothatott az 1990es után, vagy ki vita tná el Albánia jogát, hogy ’98ban ugyanazt
