Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. április 4 (82. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):
2193 lenne, de azé rt ha legalább itt lennének és dolgoznának, akkor legalább tárgyalhatnánk azokról a javaslatokról, amiket ők hozzá szeretnének tenni ehhez az új alaptörvényhez, de erről sajnos nem beszélhetünk. Elmondtam már a korábbi felszólalásomkor azt is, hogy a Jobbi k volt az, amelyik konkrétan megfogalmazta az új alkotmányban vagy az új alaptörvényben megfogalmazandó javaslatait, illetve azt, hogy mi akarunk új alkotmányt ebben a 20102014es ciklusban. Miért is akarunk mi új alkotmányt? Amikor a Jobbik bekerült a pa rlamentbe, illetőleg végig azért küzdöttünk, hogy kicsivel másabb legyen ez a politikai felfogás, illetve alapvetően más legyen, mi valóban szerettünk volna egy valódi rendszerváltást most, 2010ben Magyarországon, és nem szeretnénk, hogyha ez a rendszervá ltás újra elsikkadna, mert sajnos azt tapasztaljuk, hogy ez a valódi rendszerváltás elsikkad. Mi mit szerettünk volna? Elsősorban azt, hogy a népszuverenitás, a nemzet szuverenitása tovább erősödjön itt, hazánkban, és azt tapasztaljuk sajnos, hogy egyáltal án nem ez történt. Nem ez történt, hanem folyamatosan szűkítik a népszuverenitás lehetőségeit, a gyakorlás lehetőségeit, és ebben elsősorban a kormányzó pártok, illetve teljes mértékben a kormányzó pártok a hibásak. Azt már tapasztaltuk, hogy akkor, amikor az Alkotmánybíróság mint a demokrácia, a jogállamiság legfőbb letéteményese, egy önök számára nagyon fontos törvényjavaslatot úgymond elkaszált, és nem engedte át, akkor rögtön az volt a lépés, hogy Lázár János képviselőtársunk benyújtotta a T/1446. törvé nyjavaslatát, amelyben megnyirbálta az Alkotmánybíróság hatáskörét. És pontosan azt a hatáskört vette el tőle, amelyben lehetősége lett volna újra ugyanazt a döntést meghozni, ha esetleg a tisztelt Ház újra meghozná azt a törvényt, amelyet korábban az Alko tmánybíróság módosított. És mit látunk most? Most is azt látjuk, hogy az Alkotmánybíróság jogkörének a szűkítése zajlik jelen pillanatban is, és az alaptörvény nemcsak túllépett ezen a T/1446. számú törvényjavaslaton, hanem még tovább szűkíti a lehetőségek et. Lázár János itt korábban elmondta, hogy ez csak látszólag tűnik úgy az emberek számára, hogy szűkülne az Alkotmánybíróság hatásköre, hiszen sokkal jobban el fog tudni járni, hiszen nem lesz leterhelve akkora ügyérkezéssel. Mit ne mondjak, eléggé fura e z a nézőpont a kormányzó pártok részéről, hiszen nem azzal kell az Alkotmánybíróságnak úgymond nagyobb jogkört adni, hogy megszüntetjük a feladatait, vagy a feladatok jó részét elvesszük tőle, és akkor talán el fogja tudni látni őket, hanem azzal kell egye térteni, ami Lázár János frakcióvezető úrnak a másik véleménye volt, amelyik azt mondta, hogy bővíteni kell az Alkotmánybíróság létszámát, hogy el tudja látni azokat a feladatokat, amelyeket a törvény mellé rendelt a törvény szerint. És mit látunk most? Ma ga az alaptörvény tervezete azt tartalmazta, hogy megszünteti azt, amit a jelenlegi alkotmányunk, az 1949. évi XX. törvény 32/A. § (3) bekezdése kimondott, hogy alkotmánybírósági eljárást bárki kezdeményezhet. Ez egy olyan alapelv volt, a demokráciának egy olyan alapelve volt, ami alapján bárki az Alkotmánybírósághoz tudott fordulni, amennyiben egy jogszabályt alkotmányellenesnek talált, vagy bármi módon alkotmányosan sértette. Jelen pillanatban az alaptörvény ezt radikálisan beszűkíti, méghozzá az eredeti szöveg szerint oly módon, hogy a bárki általi kezdeményezést teljes mértékben megszünteti, és csak a megválasztott országgyűlési képviselők egynegyede lenne jogosult ilyen eljárást kezdeményezni. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi felállás szerint kizárólag, egyedül a Fideszfrakciónak lenne lehetősége arra, hogy a saját maga által meghozott törvények felülvizsgálatát kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál. Tehát úgy látjuk, ez egy olyan demokratikus alapelv megnyirbálása a továbbiakban, amellyel sajnos semmily en formában nem tudunk egyetérteni. Az alkotmányügyi bizottság ülésén ez is komoly vitát váltott ki, és kiderült, hogy ebben a kormánypárti képviselők is megosztottak, hiszen azért én azt gondolom, önöknek is megvan az az alapvető demokratikus beállítottsá ga és érzékenysége, ami nekünk is megvan, és ugyanígy sérti az önök érzékét is az, hogy egy országgyűlési képviselőnek jogában áll törvényjavaslatot benyújtani, jogában áll akár egy
