Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. április 4 (82. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik):
2189 lelkiismereti okból történő fegyverviselés vagy fegyverhasználat megtagadásának alapvető lehetőségét az alkotmányn ak biztosítania kell. Természetesen kereszténydemokrata képviselőként nemcsak ennek, hanem minden olyan pozitív megfogalmazásnak a támogatója vagyok, amelyekkel tovább tudtuk segíteni azt, hogy ez a most megfogalmazásra került alaptörvény Magyarország jövő beni felemelkedését még nagyobb súllyal és lehetőségekkel segítse. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces hozzászólás következik, megadom a szót Pusk ás Tivadar képviselő úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőjének. Parancsoljon, képviselő úr! DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Az alaptörvény Szabadság és felelősség részének XV. cikkelyével kapcsolatos módosítóhoz szólnék hozz á. Az előbb elhangzott a gyermekvédelem nevesítésének fontossága. Mint szombathelyi, Vas megyei képviselő, kötelességem elmondani, hogy 110 évvel ezelőtt a Széll Kálmán vezette kormányban jelent meg először egy törvény, a gyermekvédelmi törvény. Ruffy Pál készítette, aki 20 évig volt ezen intézmények vezetője. Úgy gondolom, hogy a gyermek a jövő, és a gyermek védelmének az alaptörvényben való megjelenítése igen fontos dolog. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most rendes felszólalásra Apáti István képviselő úrnak adok szót, a Jobbik képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr! DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Szeretném előr e jelezni, hogy hozzászólásom során nem sorszám, hanem tartalom szerinti megjelöléssel kívánok végigmenni néhány ajánlási ponton. Szeretnék egy rövid áttekintést adni az alaptörvény jelenlegi, általunk igen siralmasnak tartott állapotáról. Ennek keretén be lül hármas tagozódást szeretnék alkalmazni. Az egyik gondolatkörbe tartoznak azok az ajánlási pontok vagy ajánlási részek, amelyekre önöknek senki nem adott felhatalmazást, de mégis erőből megpróbálják keresztülvinni. A másik fontos kérdéskör, amire viszon t kaptak felhatalmazást, és amit az emberek szeretnének viszontlátni az alaptörvény szövegében, önök mégis elmulasztják ezt megcselekedni. És a harmadik nagy csoport, amire kaptak felhatalmazást, de csak féligmeddig kívánják megoldani. Az első nagyobb gon dolatkör az önkormányzati részekhez kapcsolódik. Nevezetesen, senki nem adott önöknek arra felhatalmazást, hogy a helyi önkormányzás alapjogát mint alkotmányos alapelvet az alaptörvény tervezetéből kivegyék. Ez nagyon rossz, nagyon sötét gondolatokat ébres zt bennünk, és attól tartunk, hogy a magyar önkormányzatiság egén sötét felhők gyülekeznek, és legkésőbb az év második felében vagy jövő év elején megkezdődik az égzengés is. Bár nagyon szeretnénk ebben a kérdésben tévedni, viszont tartunk tőle, hogy nem f ogunk tévedni. A következő a kényszertársulások kérdése. Felháborítónak és az önkormányzatisággal ellentétesnek tartjuk, hogy alaptörvényi alapelvi szinten próbálják az önkormányzatokat a jövőt illetően belekényszeríteni különböző kényszertársulásokba. Fél igmeddig jó irányba mutatna az adósságkorlát bevezetése, ugyanakkor abszolút korlátokat kellene felállítani, nemcsak az önkormányzati, hanem az államadósság vonatkozásában is. Azt látjuk, hogy az államadósság vonatkozásában válsághelyzetre való hivatkozás sal majd el lehet térni az 50 százalékos mértéktől, az önkormányzatok esetében pedig majd kormányhivatali hozzájárulás esetén el lehet térni attól az eladósodási mértéktől, amely most az államháztartási törvény tartalma szerint a saját korrigált bevétel 70 százalékáig terjedhet. Ha egyszer már korlátozni akarjuk az
