Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. április 4 (82. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - LÁZÁR JÁNOS (Fidesz):
2176 meggyőzését is megcélzom, Teleki Pál, Bethlen István és a két világháború közötti Magyarország minden komoly politikai társadalmi szereplője felhívta a figyelmet arra, hogy a háború végeztével Magyaro rszágon a társadalmi igazságtalanságokat fel kell számolni, a társadalmi ellentmondásokat és a társadalmi távolságokat csökkenteni kell. Ilyenek voltak a történelmi egyházak vezetői Mindszentyvel együtt, ilyenek voltak azok, akik látták a magyar társadalom ellentmondásait. A háború és a háború elveszítése akadályozta meg őket abban, hogy ezeknek az igazságtalanságoknak a felszámolása érdekében tegyenek. Tehát a jogtörténeti romanticizmus ne vakítson el bennünket, és a társadalmi valósághoz képesek legyünk a jövőben is ragaszkodni, ne rugaszkodjunk el, és képesek legyünk meghallani azokat a választókat, akik a saját szavazóink, a polgári pártokra, a jobboldali pártokra szavaztak 2010ben, és ez a kifejezés olyan érzelmeket, olyan indulatokat vált ki bennük, a mi ellentmondásokra ad okot. Én ezt mindenféleképpen kerülném. Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném felhívni a figyelmüket arra is, hogy jó néhány képviselőtársam a zöldmozgalmak érdekében aktív lobbitevékenységet fejt ki az alkotmányozás folyamatában. Saj nos, az a politikai párt, amely a környezetvédelmet és a zöldügyeket a zászlajára tűzte, és azt mondta, hogy ez a legfontosabb a XXI. században, árulta el az összes zöldmozgalmat, az összes zöld érdekképviseletet, mert itt látszik meg, hogy nem lehet más a politika az ő szemszögükből, ugyanis az őket támogató civil szervezeteket, az őket születésüknél fogva támogató politikai szervezeteket és civil szervezeteket az első bajban cserbenhagyták, hiszen nem képviselik az érdekeiket itt a parlamentben. Ezek a sz ervezetek a Fideszhez és más politikai pártokhoz fordultak annak érdekében, hogy az egészséges környezethez való jog, az ombudsman jogállásának tisztázása, a környezeti károk okozásának tisztázása és a felelősség viselésének a tisztázása, vagy éppenséggel a környezetvédelem legfontosabb elvei, a fenntarthatóság, az állagmegóvás és sorolhatnám az öthat legfontosabb elvet, az alkotmányba belekerüljön. Ebben látszik, hogy milyen felelőtlen az a törpepárt, amely az SZDSZ babérjaira tör lassanlassan és betölti annak hiányát, betölti annak helyét. Teljesen világosan látszik, hogy a pártérdekük, a pártpolitikai elképzelésük felülírta azoknak a szavazóknak, választóknak a segítését, akik jó szándékkal, jóindulattal mellettük tették le a voksot. (Taps a kormánypárt i padsorokban.) Mi nagyon fontos dolognak tartjuk azt, hogy az egészséges környezethez való jog, az érdekvédelem, a nemzeti örökségvédelem, a nemzeti vagyon védelme kiterjedjen ne csak a termőföldre, hanem az erdőre, vagy kiterjedjen a honos növény- és áll atfajok védelmére, amit egyébként a nemzeti konzultáció jegyében 920 ezer ember is kifejezetten fontosnak tartott. Tehát a zöldjogok, a környezeti jogok ilyen védelme kiemelten fontos szerephez juthat az alkotmányozásban a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében. Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napon Vona Gábor képviselőtársam napirend előtti felszólalásában egy fontos problémára hívta fel a figyelmet, és hiba lenne homokba dugni a fejünket és nem észrevenni, hogy az általa elmondottak komoly ellentmon dásokról, társadalmi ellentmondásokról tesznek tanúbizonyságot, és ennek a megoldásában és megítélésében, azt gondolom, ugyan más állásponton vagyunk, de hogy komoly problémákat feszeget, az egészen biztos. Ezért tartjuk kiemelten fontosnak azt, amit a vál asztópolgárok egy jelképes intézkedés megerősítésével üzentek a nemzeti konzultáción keresztül, ha a nemzeti konzultációban azt mondták az emberek, több mint 820 ezer szavazó, több mint 820 ezer választó, hogy a tényleges életfogytiglan intézménye kerüljön be az alkotmányba. (12.00) Talán a választópolgárok is megérezték ezt az álszent vitát, és ezért tették világossá, hogy ragaszkodnak a tényleges életfogytiglannak az alkotmányozásban való szerepeltetéséhez. Azonban itt nemcsak erről van szó, hanem szó van arról is, hogy a tényleges életfogytiglan bevezetése az alkotmányban, a három csapás intézménye a tavalyi büntető törvénykönyvi módosítással, az önvédelemhez való jog garantálása és a tulajdonhoz való védelem jogának a garantálása egy új büntetőjogi szisz témát hozhat végre Magyarországra, ahol a jogkövető magatartást
